Egyre több kárt okoznak a hódok a Kisalföldön - mondta el a térség erdőgazdálkodásáért felelős társaság illetékese az MTI-nek. Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja elmondta, hogy a hódok által kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi 500 köbmétert, és fiatal erdősítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat.
Az se jó, ha állva marad a fa
A körberágástól kidőlt fák eleve veszteséget jelentenek, de az állva maradó, "lábon száradt" egyedek balesetveszélyesek is, különösen, ha ferdén dőlve a szomszéd fák koronájába akadnak. A szakember ismertetése szerint egy hódcsalád akár egy fél hektárnyi friss ültetésű nyárast képes néhány éjszaka alatt tönkretenni.
Munkában |
Az öregebb erdőkben az okoz gondot, hogy a hódkárok miatt keletkező foghíjakon, tisztásokon erőteljes gyomosodás, cserjésedés indul meg, ami a későbbi erdészeti munkákat akadályozza. Hosszabb időtávon a növedékveszteség és az erdők széndioxid-megkötő képességének romlása is jelentős hatás, valamint járulékos kár az is, hogy a kidöntött fák, illetve a helyükön megerősödő aljnövényzet akadályozza az árvizek lefolyását.
Hód-honfoglalás Később a WWF magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebből is jutott a Kisalföldre. |
Gátat építenek, üreget ásnak
A Hanságban az okoz problémát, hogy a számtalan szűkebb vízelvezető csatorna némelyikében a hódok által épített kisebb gátak jelentősen, akár tizedére képesek csökkenteni a lefolyó víz mennyiségét - mondta Iványi Ákos.
Megemlítette, hogy a hódok üregei miatt rendszeresen süllyednek meg a csatornák partján kialakított utak is, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy azokban bármelyik, traktornál kisebb kerekű jármű elakad.
A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást - jelezte az erdőgazdaság munkatársa.