A Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán 2020 harmadik negyedévének végén 30,5 pontra emelkedett, ez három ponttal magasabb az előző negyedévinél – ismertették a Takarékbank szakértői mai sajtótájékoztatóján.
A várakozások szinte kivétel nélkül minden termékpályán emelkedtek. A leginkább pesszimisták változatlanul a baromfi termékpálya szereplői, viszont ott is jelentős javulás látszik az év előző negyedévéhez képest. Csökkenő trend a sertés termékpályán látható, amelynek piaci viszonyait továbbra is az afrikai sertéspestis alakítja. A szőlő-bor termékpályán tapasztalt korábbi bizonytalanságot a belföldi turizmus harmadik negyedévi felpörgése jelentősen javította. Emellett a szántóföldi növénytermesztőknél a tavaszi aszály a vártnál kisebb mértékű terméskiesést okozott, így 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév.
A Takarékbank agrárügyfeleinek szeptember végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a gyengülő forintárfolyam –azon inputanyagok esetében, amelyek jellemzően importból beszerezhetők – 5-10 százalékos drágulást okozott, viszont az exporttermékeknél ugyanez magasabb bevételt jelent, amely enyhén javítja az érintett termékpályák jövedelmezőségét.
A tavaszi fagykárok a gyümölcstermelőknél jelentős terméskiesést okoztak, amelyet az átlagosnál magasabb felvásárlási ár csak részben tudott kompenzálni. A zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákról számoltak be, az élelmiszer-kiskereskedelmi szereplők a gyenge forintárfolyam miatt csökkent importáru-mennyiségről beszéltek, ami véleményük szerint jobb helyzetbe hozta a hazai termelőket. A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek.
Miután az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom nagyobb részben kompenzálta a vendéglátóhelyek bezárásával együtt járó keresletcsökkenést, továbbá júliusban, augusztusban a belföldi turizmus is magasabb forgalmi adatokat mutatott az előző évinél, a Takarékbank agrárelemzői javították a 2020-as év kibocsátási várakozásait.
Ami a kilátásokat illeti, a sertéságazat kivételével a termékpályák rendre javuló trendet mutatnak. Kifejezetten bizakodásra ad okot, hogy a leginkább pesszimista hangulatot mutató baromfiszektor is csupán 4 ponttal van lemaradva a teljes agrárium indexértékétől. Bár Magyarország szeptemberben megkapta a madárinfluenza-mentes státuszt, s fontosabb távol-keleti piacunk, Japán is feloldotta az importtilalmat október 8-án, továbbra is jelentős felhalmozott készletekről számoltak be a megkérdezettek, ami kissé túlkínálatos piacot mutat és ez alapvetően a nyomott feldolgozói árakban is megmutatkozik.
A szőlő-bor termékpályán volt szükség a leggyorsabb alkalmazkodásra: számos szereplő nyitott, akár közvetlenül is a kiskereskedelem irányába, és sok borászat indította el a közvetlen online értékesítési csatornáit. A lédig borokat előállító pincészetek megnövekedett keresletről és a korábbinál magasabb árakról számoltak be, továbbá a gyenge forintárfolyam jótékonyan hatott az ágazat jövedelmezőségére, a zöldszüret adta lehetőséget leginkább a tokaji borvidéken használták ki a szőlősgazdák.
A tejágazatban kielégítő átvételi árakat látni a nyerstej esetében, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, egyelőre nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést. A szántóföldi növénytermesztők rendre dráguló inputanyagokról számoltak be, azonban a tavaszi aszály kisebb mértékű terméskiesést okozott, amihez kedvező belföldi- és értékesítési árak párosulnak, így ezen termékpályákon átlag feletti pontértéket látunk.
A harmadik negyedévi felmérés talán legfontosabb üzenete az integrációs kapcsolatok felértékelődése.A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önmagukban kevésbe tudtak volna alkalmazkodni: a több esetben éves keretszerződésben rögzített input-output árak a kis- közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami jelen piaci helyzetben talán a leglényegesebb. Persze kérdés, hogy a következő évi szerződések milyen feltételeket fognak biztosítani, azonban a 2020-as év eddigi eseményei rámutattak, hogy mennyire jótékonyan tud hatni a teljes magyar agráriumra, ha egy-egy termékpályán szoros integrációs kapcsolatokat látunk. A Takarékbank megítélése szerint ez lehet a kulcsa annak, hogy a teljes magyar agrárium továbbra is ütésálló legyen a hirtelen bekövetkező piaci sokkokkal szemben.
Hét, illetve három forinttal nőnek a piaci árak. 
