Az agrártárca és háttérintézményei 140 millió forint EU-s társfinanszírozású forrásból, 300 munkatárs részvételével készítették el a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló 13 stratégiai dokumentumot és 17 hatásvizsgálatot - mondta V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

A célja az, hogy a következő uniós költségvetési időszak forrásait, alapos tervezés után, az ágazat hatékonyan használja fel - tette hozzá az államtitkár.

A munkát a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet koordinálta. A stratégiai dokumentumok körébe tartozik egyebek mellett a vízgazdálkodási és öntözési, valamint a Kárpát-medencei agrárinnováció stratégiája, míg a hatásvizsgálatok közül kiemelendő a hulladéktörvény végrehajtásának, a biológiai sokféleség megőrzésének, továbbá az agrár szakképzésnek az elemzése.

Több zöldség, több gyümölcs

A zöldség-gyümölcs ágazat jövőjéről Czerván György, a tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, hogy 2020-ra a zöldségtermesztést 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztést 70 százalékkal kívánják növelni. A teljes kibocsátás így a jelenlegi 2,5 millió tonnáról 3,5 millió tonnára növekszik. Jelenleg a termelés egyharmada gyümölcs, kétharmada zöldség.

A zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai célkitűzéseit három pontban foglalta össze az államtitkár. Ezek: a minőségi árualapok növelése, az ágazat piaci erejének javítása, továbbá az átláthatóság.

Az élelmiszer-feldolgozás céljait Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár ismertette. Az önellátási pozíció a jelenlegi 120-ról 150 százalékra emelkedik, így növekedni fog az exportra jutó áru is 2020-ra. A belföldi forgalomban 20 százalékos növekedés a cél, de a legfontosabb élelmiszerekből 25 százalékos bővüléssel számolnak úgy, hogy a közvetlen értékesítés domináljon. Mindezekhez a versenyképesség javítása az eszköz - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Védenék a természeti értékeket

Rácz András, a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv néhány részletét ismertette. A Natura 2000 területekről elmondta, hogy az ott gazdálkodók kompenzációt kapnak a gyep és a magánerdők után is. Kiemelte az inváziós fajok elleni védekezést, amelyről uniós rendelet is készül. A nemzeti parkok 300 ezer hektáron gazdálkodnak, és évente 1,4 millió látogató keresi fel azokat.

A Nemzeti Környezetvédelmi Programról szólva Viski József, a stratégiai főosztály vezetője elmondta, hogy a 2020-ig tartó időszakban a cél az életminőség javítása, a természeti értékek védelme, továbbá az erőforrásokkal való takarékosság. A program társadalmi egyeztetése befejeződött, az államtitkári értekezlet is elfogadta, így az december 11-én a kormány elé kerülhet.