Kukoricát a teljes EU-ban mintegy 8,7 millió hektáron termelnek, Románia (2,58 millió ha) és Franciaország után (4,46 millió ha) hazánk az Unió harmadik legnagyobb előállítója. A termény ára hosszú ideje 43-45 ezer Ft/t körül stagnál, változik viszont a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari felhasználás évről-évre növekszik, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, miközben takarmányként egyre kevesebbet, 2,3 millió tonnát használunk fel, így exportra is sok marad, mintegy 1,5 millió tonna.
Mi a helyzet a szennyeződésekkel?
Major Andrea, a Gabona Control igazgatója szerint a termés minőségére jellemző, hogy a csapadékos években emelkedik a penészes szemek aránya és a toxinfertőzöttség, de a betakarítás első szakaszában a vizsgált toxinszintek megfeleltek a követelményeknek.
A belföldi kereskedelemben a tárolás biztonságának elsődleges paramétereit – a nedvességet és a tisztaságot –, valamint a DON és aflatoxinok mennyiségét kérik certifikáttal igazolni. Az exportra szánt tételeknél ugyanakkor nem ritka, hogy akár ötféle toxinra is meg kell vizsgálni a terményt. A magyar termés minőségi gondjait nem is annyira a magas toxinszintek veszélyeztetik, az idén inkább a túlzott szárításból eredő hősérült szemek, és a nem megfelelő árumozgatás miatt keletkező törött szemek haladhatják meg az előírt értékeket.
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
