Hatalmas erdőterületeken nagy mennyiségben kell rövid idő alatt kitermelni a fákat a Keszthelyi-hegységben, mert a 2011-től tartó szárazság következményeként az erdők mintegy kétharmada kipusztult, és mindezek miatt a táj arculata is drámaian megváltozik - közölte a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón.
Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója Gyenesdiáson beszélt arról, hogy 4 ezer hektárnyi erdő száradt ki. A 2011 óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk miatt mintegy 100 ezer köbméter fát, elsősorban a több mint 100 éve telepített fenyveseket kell teljesen kivágni másfél év alatt.
A fenyvesek kezdtek kiszáradni
Varga elmondta: a Festeticsek kezdeményezésére, az akkor nagyobb részt kopár dolomithegységből érkező porviharok megfékezésére ültették a fekete- és erdei fenyőket. Az 1930-as években tarra vágott erdőket cserfafajokkal, majd az 1950-es években újabb, nem honos fenyőfajokkal telepítették be, ezeket érinti most a jelentős pusztulás.
Már a korábbi évtizedekben is észleltek kiszáradást az erdőgazdálkodók, de olyan mértékű pusztulásra még nem volt példa, mint ami 2011-ben elindult. Legnagyobb mértékben a feketefenyők kezdtek kiszáradni, ezzel párhuzamosan az erdei fenyő is pusztulásnak indult, de már a lombos fafajok is károsodtak.
|
| Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park |
Megváltozik a tájkép
A kivágandó fa negyede, körülbelül 25 ezer köbméter a lombos állományból kerül ki. A helyzet megoldásaként ezeket másfél év alatt szeretnék kitermelni, de a keszthelyi erdészet éves 30-32 ezer köbméternyi kitermelési kapacitását ez jelentősen meghaladja, ezért a kitermelés valószínűleg elhúzódik.
Varga László jelezte: a tömeges kiszáradás miatti "katasztrofális erdőtüzek" megelőzésére is szükség van, de az a céljuk, hogy őshonos lombos fajokkal cseréljék fel a pusztuló faállományt, s a terület egykori változatosságát szeretnék visszaállítani. Úgy fogalmazott: valószínűleg "stresszes látvány lesz", hogy a Balaton felől nemrég még télen is zöld képet mutató hegységből eltűnnek a fenyők és esetleg kopár területek tűnnek fel.
Haváriahelyzet alakult ki
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója kijelentette: még az egészséges fenyőket is ki kell vágni. Mindezek miatt a tájkép jelentősen megváltozik, de később a dolomittömbre egykor jellemző, őshonos lombos fafajokkal és sziklagyepekkel tarkított élőhelyet alakítanak ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosságot és a turistákat is el kell látni a megfelelő információkkal, mert ma csak azt látják, hogy nagy mértékben pusztulnak az erdők és nyáron is folyik a fakitermelés. Megerősítette, hogy fafajcserére van szükség, el kell távolítani még az egészségesnek tűnő fenyőket is, mert sem természetvédelmi, sem turisztikai célokból nem kívánatos, hogy lábon maradjanak a kipusztult vagy később megfertőződő fák.
Úgy fogalmazott: haváriahelyzet alakult ki. A tájkép rövid idő alatt jelentősen meg fog változni, de a korábbihoz hasonló, természetesebb élőhelyet kívánnak kialakítani - hangsúlyozta a nemzeti park igazgatója.
1,5 százalék helyett 2,2 százalékkal bővült a gazdaság. 
