A 2014-ben regisztrált 14, valamint a 2015-ben felderített 3 járványkitörés után idén szeptemberben észleltek először lépfene megbetegedést egy Békés megyei állományban. A héten újabb szarvasmarha elhullás történt, szintén Békés megyében. A vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak, azonban az eddigi részeredmények alapján erős a gyanú, hogy ismét lépfene fertőzés történt. A járványügyi nyomozás eddigi adatai alapján mindkét állományt magas kockázati besorolású legelőn legeltették. Az érintett állományokban vágás az elmúlt időszakban nem történt, így jelen pillanatban élelmiszerlánc-biztonsági kockázat nem áll fenn.
|
Az emberre is veszélyes A lépfene baktérium okozta állatbetegség, amely egyben fontos zoonosis, azaz állatról emberre terjedő betegség is. A lépfenére alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább veszélyeztetettek a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel veszik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. |
A szeptember eleji fertőzés feltételezett forrásának területét a hatósági szakemberek lezárták, az állománynál megfigyelési zárlatot, forgalmi korlátozást, kötelező vakcinázást, valamint, megbetegedés esetén, a beteg állatok kötelező gyógykezelését rendelték el. A jelenleg vizsgált esetnél, a betegséget megerősítő végső laboreredmények alapján, ugyanezen intézkedésekre kerül sor.
Az állam is támogatja a vakcinát
A betegség ellen hatékony vakcina létezik, a megelőző vakcinázáshoz pedig állami támogatás is igénybe vehető. A NÉBIH emellett 2015 elején elkészítette a lépfenével fertőzött és a lépfene szempontjából magas kockázatú területek országos adatbázisát. Az előbbi területeken történő legeltetéshez kötelező a lépfene elleni megelőző vakcinázás, utóbbiakon ajánlott. Az adatbázis elérhető a hivatal honlapján.
Az oroszok a tengeri gázvezetékek leállásától félnek. 
