A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: 2010-ben, amikor a jelenlegi kormány megalakult, mindössze 13 vágópont működött az országban, megyényi területeken nem volt ilyen létesítmény, most a gércei már a 39-ik, amelyet átadtak, tehát megháromszorozódott a vágópontok száma és tovább fog növekedni.
Hozzátette: a kormány filozófiája az, hogy amit lehet, a gazdák helyben állítsanak elő, dolgozzanak fel és jó minőségű, jó ízű helyi termékekkel lássák el a környező üzleteket, éttermeket és legyenek helyi beszállítói a közétkeztetésnek is.
265 vágóhidat zártak be
Fazekas Sándor megjegyezte: az előző kormányzat 265 vágóhidat záratott be, amelyek a mai napig hiányoznak a falvakból és városokból. Hozzátette: korábban minden nagyobb településen volt vágóhíd, tejüzem, tésztaüzem, mára ezek szinte teljesen eltűntek, félreértelmezett uniós szabályok miatt hatósági úton zárattak be sokszor eredményesen működő kisüzemeket.
| Magyarországnak egyelőre sikerült blokkolnia azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác. Részletek >>> |
Kifejtette, a jelenlegi kormányzat másként tekint az uniós előírásokra, s érvényesíti az ország érdekeit, amire jó példa az akác körül kibontakozott vita.
A miniszter hangoztatta: Magyarországnak az unió nem mondhatja meg, hogy itt milyen fák nőjenek, szükség van az akácfára, szükség van a mézre, s ezért meg kell védeni a magyar gazdák érdekeit, meg kell védeni több tízezer munkahelyet.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
