A biomassza ismét jelentős energiaforrása lehet a magyar vidéknek ugyanúgy, ahogyan évszázadokon át az volt - mondta Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.
Fazekas Sándor a Vidékfejlesztés megújuló energiával című tanácskozás megnyitóján egyebek közt arról beszélt, hogy a vidéki ember évszázadokon át a környezetében található - másra már nehezen használható - mezőgazdasági melléktermékekből, például a kukoricacsutkából, szalmából, azaz biomasszából nyerte a szükséges energiát.
Ez a lehetőség több évtizedre feledésbe merült, de most ismét kezdik felfedezni a biomassza és a biogáz alkalmazásának fontosságát. A helyben található energiaforrások hasznosításával ugyanis csökkenthetők az energiaköltségek, akár a korábbi ráfordítások harmadára-ötödére a fosszilis energiahordozók használatához képest - mondta a miniszter.
Kiegészítő jövedelemnek sem elhanyagolható
A nyugat-európai gazdák már most jelentős összegeket fektetnek a megújuló energia források termelésébe - mondta a tanácskozáson Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő. Németországban például meghaladja a 18 milliárd eurót az eddigi befektetések értéke, és minden harmadik német gazda valamilyen formában részt vesz a megújulóenergia-termelésben, ami jelentős kiegészítő jövedelmet is biztosít számukra.
Az EP-képviselő kifejtette: a megújuló energia főként vidéken állítható elő gazdaságos módon. Így például a biogázt elsősorban állati trágyából lehet termelni, de a bioüzemanyag is mezőgazdasági fő- és melléktermékekből állítható elő. Szél- és napenergiát is leginkább vidéken lehet termelni, és a geotermikus energia szintén itt áll rendelkezésre elsősorban. Ezeket az energiaforrásokat a mezőgazdaság is jól hasznosíthatja saját energiaszükségletének kielégítésére. Példaként említette, hogy Magyarországon mintegy kétezer gabonaszárító működik, de csak hármat működtetnek biomasszával. Emellett a napelemeket mint energiatermelő egységeket el lehet helyezni a mezőgazdasági épületek tetején - tette hozzá Glattfelder Béla.
Magyarországon a megújuló forrásokból nyert energia jelenleg az összes energia mintegy 8 százaléka. Ezt az arányt 2020-ra 14,65 százalékra kell növelni, mert Magyarország ennyit vállalt az ide vonatkozó nemzeti cselekvési tervében.
A hármas kategóriába visszaminősített Melissa hurrikán szerdán elérte Kubát, ahol emiatt több százezer lakosnak el kellett hagynia otthonát – írja az MTI. 
