Megérkezett a magyarországi lakáspiac legújabb bizonyítványa, amely megerősíti a korábban kirajzolódó trendeket. A hivatalos adatok szerint a használt lakások a múlt év utolsó negyedévben 8,7 százalékkal drágultak éves szinten, az új lakások ára pedig 4 százalékkal emelkedett. Negyedéves összevetésben viszont már csökkentek az árak - derül ki az ingatlan.com átfogó elemzéséből, amely a hivatalos számok és a saját adatok alapján vizsgálja a lakáspiaci trendeket, ezek fényében bemutatja a koronavírus-járvány nyomán várható eseményeket.
Kevesebb lakás talált gazdára
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a friss adatokból kiderül, hogy megállt a drágulás. A befektetési célú vásárlók már tavaly lényegében eltűntek a nagyvárosokból, az országos piacon pedig az évek óta tartó drágulás miatt az árak a tető közelébe értek. Ezt jelzi, hogy a múlt év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest a használt lakások ára 3 százalékkal csökkent, az újaké pedig 1,7 százalékkal ment lejjebb. Az adásvételek száma is csökkent: még nem érkezett be minden adat, de várhatóan 150-155 ezer lakásadásvétel volt tavaly, egy évvel korábban ez a 160 ezret is meghaladta.
A koronavírus és a négyzetméterárak
Budapesten május közepén 704 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ugyanannyi, mint februárban, a járvány magyarországi megjelenése előtt. 2019 május elejéhez képest viszont ez 7 százalékos emelkedésnek felel meg. A megyeszékhelyeken az összesített átlagos négyzetméterár 372 ezer forint volt, ami szintén megegyezik a járvány előtti árral, éves összevetésben viszont még 9 százalékos emelkedésnek felel meg.
Kettős hatás miatt csökkenhet a különbség Budapest és vidék között
Balogh szerint dupla láncreakció indulhat el a piacon.
A kínálati árakból a tulajdonosok nem igazán akarnak engedni, miközben a kereslet még a koronavírus nélkül is csökkenő tendenciát mutatott tavalyhoz képest. Ráadásul a járvány miatt sokan kerülhetnek anyagilag nehéz helyzetbe, ami szintén hatással lehet a kereslet fizetőképességére. Aki ténylegesen el szeretné adni a lakását, és másikba költözne, annak várhatóan engednie kell az árból.
Az ingatlan.com szakértője szerint a másik lényeges hatás, hogy a 2014-ben a lakáspiaci boom Budapest belső kerületeiből indult, részben a befektetési célú - lakáshoteles és hosszabb távra kiadó lakások - vásárlásoknak köszönhetően, részben pedig azért, mert javult a lakosság anyagi helyzete, és alacsonyak voltak a lakáshitelkamatok.
Most viszont fordított a helyzet, mint 2014-ben volt: Budapest belső kerületeiben az albérletek bérleti díja majdnem negyedével csökkent, mert megcsappant a turisták száma, azaz kevesebb a bérlő. Márpedig az albérletárak ilyen mértékű zuhanása a befektetési célra vásárolt ingatlanok értékét is csökkenti, ami a többi ingatlan eladási árait is mérsékelheti, főként a fővárosban.
A többi nagyvárosban ez a hatás kevéssé lesz érezhető, hiszen az egyetemvárosokban főként diákok és egyéb munkavállalók béreltek lakást többnyire hosszútávra. Így ezeken a településeken egyelőre még nem is jelentek meg az albérletkínálatban nagy tömegben az üresen álló lakások, amik a bérleti díjakat és a lakások értékét lefelé húznák.
Összességében tehát csökkenhet a különbség a fővárosi és vidéki lakásárak között a következő időszakban.
Balogh szerint “elindulhat a tulajdonosok versenye a vevőkért, amelyikük hamarabb enged az árból, az gyorsabban adhat túl a meglévő lakásán, és vásárolhatja meg a következő otthonát.” Meghatározó még szerinte piaci szempontból, hogy az idén még a tavalyinál is kevesebb lakáspiaci tranzakcióra van kilátás, ebben a tekintetben még tovább folytatódhat a lassulás. Ugyanakkor, ha az említett trendek tartóssá válnak, akkor a megfizethetőbb árakkal kiegyensúlyozottabbá válhat a lakáspiac keresleti és kínálati oldala.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
