Az Európán kívülről jött befektetők egyre komolyabb szerepet játszanak az európai kereskedelmi ingatlanpiacon, ahol a befektetések ötöde más földrészekről érkezett az év első felében - derül ki a CBRE legfrissebb kutatásából. A főleg észak-amerikai, közel-keleti és ázsiai befektetők között egyre több az állami tőkealap és a nyugdíjalap. Egyre változatosabb képet mutat a befektetők nemzetisége is: idén első alkalommal érkezett jelentős brazil tőke Európába, illetve komoly vásárlók képviselték Kínát, Malajziát és Chilét is. Az Európán kívüli befektetők az irodákat kedvelik a leginkább, ami pedig a földrajzot illeti, az észak-déli megkülönböztetés továbbra is fennáll.
London az Európán kívüli összes tőke felét vonzotta, 2012 első félévében a tíz legnagyobb üzletből hetet nem európai befektetők kötöttek. Párizs is népszerű volt a tengerentúli befektetők körében, így a brit és a francia főváros az összes régión átívelő tőke több mint kétharmadát vonzotta. A koncentráció erősödött a válság alatt, 2007-ben ez a részesedés még csak egyharmados volt.
Az eurózóna válságában menedéknek tekintett piacok, mint a német városok vagy Stockholm, egyre vonzóbbak a tengerentúliak számára. A tőkeáramlás egyre inkább polarizálttá válik Európában: a befektetők északot preferálják, miközben Olaszországba negyedével, Spanyolországba 56 százalékkal kevesebb tőke érkezett 2011 első félévéhez képest.
„Észak-Európa vonzereje nő, az Európán kívüli befektetők egyre biztosabb menedéknek tekintik az itteni piacokat. A tengerentúli befektetők aktívak Párizsban, Londonban és újabban a német vagy a skandináv városokban is. Ezzel hozzájárulnak a válság kezdete óta erősödő polarizálódásra, ami Európát és a globális piacot egyaránt jellemzi.” - mondta Jonathan Hull, a CBRE tőkepiacokért felelős európai vezetője.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
