November végéig 450 millió euró értékben vásároltak ingatlant befektetési céllal Magyarországon, amennyiben év végéig lezárul a függőben lévő 200 milliónyi tranzakció, akkor a tavalyihoz képest 80 százalékkal is növekedhet a befektetési célú értékesítés a DTZ Hungary Zrt. ingatlan tanácsadó adatai szerint. Az idei impozáns növekedésnek azonban a továbbiakban gátat szab az, hogy nincs elegendő, erre a célra megfelelő ingatlan.
A befektetők idei célpontja alapvetően az iroda volt. A harmadik negyedévben három, szinte teljesen bérbe adott épületet értékesítettek: az Eiffel Palace-t, a Vision Towers északi szárnyát, valamint a Green House-t. A kereskedelmi létesítmények közül az Allee bevásárló központ eladása emelhető ki.
A JLL ingatlantanácsadó szerint a sikeres tranzakciók 0,2 százalékponttal csökkentették az irodáknál elérhető legmagasabb hozamot, amely 7,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődött. Ez az elmúlt 6 év legalacsonyabb hozamszintje, azonban nemzetközi összehasonlításban nem rossz.
Jelenleg csak azok a fejlesztők építenek új irodaházat, akik ezt saját tőkéből teszik - ilyen az Atenor és a Skanska. Nekik nem kell igazolni a bank felé a legalább 40 százalékos bérbeadást az első kapavágás előtt. Visszaszorul azonban a spekulatívnak hívott - előbérlettel nem rendelkező - irodafejlesztés. Több bérbeadó is arról panaszkodik, hogy 1500 négyzetméternél nagyobb egybefüggő irodaterületet már nem talál a piacon.
Az idén a szolgáltató cégek valamint az állam volt a legnagyobb bérlő, náluk előfordult a meglévő területek bővítése is. Az idei bérbeadás elérheti az 500 ezer négyzetmétert, ami 100 ezer négyzetméterrel haladja meg a tavalyit.
A JLL adatai szerint az idén szeptemberig a budapesti újiroda-kínálat 49 395 négyzetméter volt, 64 százalékkal magasabb, mint a teljes 2013. évi új kínálat.
A Portfolio.hu portál Property Investment Fórumán tartott elektronikus szavazáson a konferencia 500 részvevőjének 71 százaléka a magyar ingatlanpiac legfőbb kockázatának a kiszámíthatatlan kormányzást és szabályozási környezetet ítélte. A gazdasági növekedés lassulását 17 százalékuk vélte a legnagyobb kockázatnak. Ennek ellenére a résztvevők 72 százaléka arra számított, hogy a magyar ingatlanszakma számára 2015 jobb év lesz az ideinél.
Az irodapiachoz hasonlóan, az ipari és logisztikai ingatlanok piaca is jobban zárja az idei évet a tavalyinál. A fővárosban ugyan egyetlen négyzetméter új felületet sem adtak át az idén, de a harmadik negyedév végére 200 ezer négyzetmétert tett ki az országos adat, ami elérte a tavalyi teljes évi adatot. Az átlagos bérelt terület egy év alatt 2 ezerről közel 3 ezer négyzetméterre nő, az üresedési ráta pedig 23-ről 18 százalékra csökkent ezen idő alatt a fővárosban.
A CBRE adatai szerint a válság óta megváltozott az ipari-logisztikai ingatlanpiac térképe: míg a főváros régiójában 160 ezer négyzetméter fejlesztés történt négy év alatt, Kelet-Magyarországon csak az idén több, mint 230 ezer négyzetméterrel bővült az ipari ingatlanállomány. A teljes idei fejlesztés 400 ezer négyzetmétert tesz ki, ez megegyezik a 2009-es teljesítménnyel, míg a csúcson, 2008-ban közel 600 ezer négyzetméter ipari épületet adtak át.
Összességében 5,8 millió négyzetméternyi modern ipari csarnok található Magyarországon. A legnagyobb üres kínálat a Tatabánya-Komárom térségben található, 140 ezer négyzetméterrel. Számottevő az üresedés még a Nyíregyháza-Miskolc tengelyen, 60 ezer négyzetméterrel. A legiparosodottabb Győr, a feltörekvő Kecskemét vagy pedig Hatvan térségében viszont nagyobb bérlői igény csak új fejlesztéssel elégíthető ki.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
