Győződjünk meg az ablakok és az ajtók megfelelő állapotáról is, hogy a közelgő zivatarok és villámcsapások ne tehessenek kárt az otthonunkban – hívja fel a figyelmet az OVB Magyarország pénzügyi tanácsadó cég. A hazai lakóingatlanok megközelítőleg 73 százaléka már biztosított, ami európai szinten is magas arány, azonban a tulajdonosok és bérlők nagy része nem tudja pontosan, mire nyújt fedezetet a biztosítása, és így elképzelhető, hogy van olyan vagyontárgy, amire nem fizetne a biztosító, ha bekövetkezne a baj.
A biztosítók adatai szerint a legtöbb kárért a szélsőséges időjárás a felelős, a bejelentések okát jellemzően az üvegtörés, a beázás, a vihar, valamint a jégverés okozta károk adják, a lakásbiztosítások nagy része ezeket le is fedi. A hazai biztosítók az elmúlt években mintegy évi 40 milliárd forintot fizettek ki az összes kár (tűzeseteket is ide értve) után.
A régi védelem valószínűleg már nem elég
Az OVB Magyarország egy korábbi felmérése azt mutatja, hogy az otthonbiztosítással rendelkezők közel harmada öt éve vagy még annál is régebben módosította szerződését, ráadásul az ingatlantulajdonosok egy része még mindig nem biztosítja otthonát és értékeit.
Az OVB Vermögensberatung Kft. véleménye szerint nagyon fontos szempont, hogy ha az ingatlanunkat a lakásbiztosítási szerződés megkötése óta már felújítottuk, vagy gyarapodtak az ingóságaink, mindenképpen aktualizáljuk a biztosításunkat. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a társasházaknak nem kötelező épületbiztosítást kötniük, és ha rendelkeznek is ilyennel, az nem biztos, hogy kiterjed a lakáson belüli burkolatra, festésre, tapétára, illetve biztosan nem nyújt fedezetet a lakásban található ingóságokra vagy éppen a biztonsági üvegezésre.
A bérlők is veszélyben lehetnek
Attól függetlenül, hogy az ingatlan tulajdonosa rendelkezik-e lakásbiztosítással, a bérlőnek a saját ingóságaira vonatkozóan külön biztosítási szerződést kell kötnie annak érdekében, hogy ezek a vagyontárgyak is fedezetbe legyenek vonva.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
