Februárban is folytatódott a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makrotényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet – véli Horváth András, a Magyar Bankholding (MBH) vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) építőipari adataira reagálva.
A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon egyelőre elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni – áll az MBH közleményében. Az elemző szerint a korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak. Becslésük szerint
idén 5 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban
– a jövő évi teljesítmény pedig meglehetősen bizonytalan a rendelésállományok alakulásának fényében –, ezzel együtt a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosíthat. Ezen felül a továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a még érzékelhető keresletben, és a szerződésállományok szintje is relatíve magasan tartózkodik egyelőre, amiben azonban szerepe van a meglévő szerződések jelentős átárazásának is – véli Horváth András.
Az elemző szerint keresleti oldalról
a hitelkereslet további látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik,
azonban az energetikai felújítások szegmense továbbra is húzóerőt képviselhet a kivitelezői piacon. Eközben a befektetői kereslet bár továbbra is élénk az ingatlanpiaci felmérések alapján, de a jelenlegi árszintekhez tartozó elérhető hozamokat összevetve az inflációkövető állampapírokkal már egyre kevésbé nyújtanak vonzó alternatívát, így átmenetileg ez a keresleti szegmens is lassulhat. Horváth rámutat, a tavalyi évben a kivitelezési anyag és munkaerőköltségek piaci információk alapján nem ritkán újabb 25-30 százalék körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett, így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban. Azonban az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és a beruházók kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől – zárul az MBH vezető elemzőjének analízise.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
