A fővárosi újlakás-piac a tavalyi lassulás után idén egyértelműen befékezett, az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép adatai szerint az értékesítések száma 1800 körül alakult az első hat hónapban, szemben a megelőző négy év 3-5 ezer közötti átlagával. A már elkészült, de még eladásra váró lakások állománya 850-re ugrott ebben az időszakban, ilyen magas szintre legutóbb 2014-ben volt példa. Az újonnan értékesíteni kezdett lakásoknál is jelentős a visszaesés a megelőző évekhez képest, ez a mutató az 5000 fölötti tartományból visszacsúszott 1800-ra, ami még éppen lépést tart a kereslettel.
A KSH első félévre vonatkozó jelentéséből egyértelmű, hogy a főváros és a megyeszékhelyek visszaesése volt a leglátványosabb az építési engedélyek számát tekintve. A statisztikai hivatal jó egy éve együtt vizsgálja az építési engedélyeket és a bejelentések alapján építendő lakások számát, ez most 12 475 volt, vagyis 32 százalékkal kevesebb, mint 2019 I. félévében.
Továbbra is Budapesten a legaktívabbak a lakásépítők (magánszemélyek és vállalkozások), az új lakások 39 százalékát itt tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma minden településkategóriában csökkent 2019 I. félévéhez képest: Budapesten 21 százalékkal, a megyei jogú városokban 51 százalékkal, más városokban 34 százalékkal, míg a községekben éppen negyedével.
Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Minden megyében visszaesés volt, kivéve Fejér és Veszprém megyét. A tavalyi első félévhez képest 27 százalékkal kevesebb, csupán 5437 lakóépület építését tervezik az országban.
A használatbavételi engedélyek száma már tükrözi, hogy ezekben a hónapokban készült el több nagy társasház Budapesten. Itt 22 százalékkal nőtt ez a mutató, míg a városokban kétszer ekkora volt az emelkedés.
A lakáspiac egészére jellemző, hogy jelenleg csupán a már megkezdett lakóparki beruházások uralják a terepet. Ezek zöme még 2018. november előtt szerzett építési engedély alapján tart különféle megvalósítási szakaszban. Az ezeket irányító fejlesztők még 5 százalékos áfával kínálhatják az ingatlanokat, ha 2022 végéig megszerzik a használatbavételi engedélyt.
A beruházók gyakorlatilag egy évvel ezelőtt a fékre léptek, és több lakópark piacra dobását elhalasztották. Egyrészt nehéz kiszámítani, hogy mekkora lesz a kereslet 2-3 év múlva, másrészt már érezni lehetett a hihetetlenül magas árak miatti keresletcsökkenést. Sokan azt várják, hogy a kormány végre pontosan kijelöli, hogy hol lesznek azok a rozsdaövezetek, ahol ismét 5 százalékos áfával elindíthatják a projektjeiket. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak azt mondta a július közepén tartott kormányinfón, hogy ősszel sor kerül erre.
Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke szerint ahhoz, hogy a lakóingatlan-fejlesztő szektor még inkább segíthesse a magyar gazdaság fellendülését, a készülő rozsdaövezeti térképeknek minél nagyobb területet kell magukba foglalniuk, természetesen a szakmai szempontok figyelembevételével.
A KSH mindemellett arra emlékeztet, hogy a Covid–19-járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett: 2019 azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április–májusban alig több mint felére csökkent, júniusra viszont újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet (90%). Budapesten az április–májusi visszaesés még erőteljesebb volt, de júniusban a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
