Megváltozott a lakáspiac ebben az évben, elsősorban a visszafogott kereslet, a bővülő kínálat eredményeként - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. Ez azt vizsgálta, hogy az új helyzetben hogyan alakulnak az árak különböző országrészekben és mekkora eltérések vannak a lakóingatlan-típusok között.
Megálltak az árak, a panelek továbbra is előnyben
“Új egyensúly alakult ki az idén, miután a lakóingatlanok piaca nehezen tud kilábalni a vevőhiányos helyzetből. A kereslet csökkent mindenhol, így Budapesten, a vármegyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a településeken is beállt egy, a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintre” - mondta a jelenlegi trendekről Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője.
Az árak alakulásáról szólva hozzátette: “Már 202 második felében is nagyon lelassult a drágulás üteme, ám a piac lendülete akkor még néhány százalékos áremelkedést hozott. Ezzel szemben 2023-ban január óta szinte minden településen stagnáltak az árak. Ugyanígy változatlan árak jellemzik a téglalakásokat, a paneleket és a kertes házakat, utóbbiakba beletartoznak a családi, sor- és ikerházak is. Az is látszik, hogy panellakások országszerte őrzik az árelőnyüket, mert 20-25 százalékkal olcsóbban érhetőek el, mint a téglaépítésű társaik."
Árkörkép a fővárosból
A kínálati árakat nézve a fővárosban szeptember elején a kertes házaknál szeptember elején 818 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A panellakásoknál 780 ezer, a téglaépítésúeknél pedig 1,03 millió forintot tett ki.
Az is látszik, hogy a kertes házak a fővárosban átlagban 120 millió forintba kerülnek, ezen belül a sorházaknál a 80 millió forintért, a családi házak 130 millió forintért szerepelnek a piacon. A budapesti a panellakásoknál 42 millió, a téglalakásoknál pedig 65 millió forint az átlag. A szakértő szerint ezek az értékek január eleje óta gyakorlatilag nem nőttek, inkább enyhén csökkentek. A fővárosi téglaépítésű lakások átlagára az év elején még 68,5 millió a paneloké pedig 42,9 millió forint volt.
Árak Budapesten kívül
A vármegyeszékhelyek összesített átlagát nézve a kertes házak 548 ezer forintos négyzetméteráron szerepelnek a kínálatban, a panelek szinte ugyanennyiért, 545 ezer forintért keresnek vevőt, a téglaépítésű lakások esetében 678 ezer forint az átlag. A lakóingaltanok teljes árát nézve a vármegyeszékhelyeken a kertes házaknál 70 millió forint az átlag, a panelek esetében 28,5 millió, a téglaépítésűeknél pedig 41 millió forint.
“Természetesen a vármegyeszékhelyek között nagyon jelentős eltérések vannak” - mondta a szakember. Bár szinte mindenhol stagnáltak az árak, azért akadnak kivételek, Ilyen például Debrecen, ahol minimális drágulás történt január óta az összes lakóingatlan-típus esetében, az átlagos négyzetméterár ugyanis 3 százalékkal 747 ezer forintra emelkedett.
A legdrágább vármegyeszékhelyek közé tartozó Győrben ugyanakkor 2 százalékkal 749 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár január óta. Székesfehérváron nem történt változás, ez 678 ezer forintos árat jelent.
A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol akár fővárosi átlagárak negyedéért, 15 millió forint alatt lehet lakást vásárolni a kínálati árak alapján.
Mi vár a piacra? Visszatérhetnek a csokos vevők
Balogh László szerint az őszi hónapokban valamennyire élénkülhetik a keresletet a piacra visszatérő nagyvárosi csokos vevők, akik kihasználhatják a stagnáló ingatlanárak nyújtotta lehetőségeket. Ezek a vásárlók nem csak a 2023-ban még elérhető vissza nem térítendő lakástámogatásokat tehetik zsebre, hanem az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket.
A 3 százalékos kedvezményes kamatozású maximálisan 10-15 millió forintos csok-hitel, a megvásárolt ingatlanok illetékmentessége és az új lakások vásárlásakor igényelhető 5 millió forintos áfa-visszatérítés további több millió forintos támogatást jelenthet a csokot igénylő családok számára.
„A gyengébb keresletnek köszönhető kialakult új lakáspiaci egyensúly miatt az őszi hónapokban sem kell a lakásárak drágulásától tartania a piacra lépő vevőknek.” - tette hozzá a portál közleménye szerint.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
