Az Európai Bizottság a következő évtizedben megkétszerezné az épületkorszerűsítési arányt, és biztosítaná, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek. A stratégia megvalósítása révén uniós szinten akár 35 millió épületet is fel lehet újítani, és 160 ezer zöld munkahely is létrejöhet az építőiparban 2030-ig.
Az uniós energiafogyasztás mintegy 40 százalékáért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 36 százalékáért az épületek felelősek. Mivel évente csak 1 százalékuk esetében végeznek energiahatékonysági korszerűsítést, határozott intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Európa 2050-ig klímasemlegessé váljon – fogalmaztak a stratégiai dokumentumban.
A stratégia prioritásokat határoz meg a fűtés és hűtés dekarbonizációja, az energiaszegénység és a legrosszabb teljesítményt mutató épületek felszámolása, valamint a középületek, például iskolák, kórházak és közigazgatási épületek felújítása terén. A bizottság a megvalósítás érdekében Bauhaus néven új európai korszerűsítési program elindítását jelentette be.
A több tudományt, és szakterületet érintő kezdeményezés keretében folyó munkát egy külső szakértőkből, köztük tudósokból, építészekből, tervezőkből és formatervezőkből, művészekből és a civil társadalom képviselőiből álló tanácsadó testület fogja irányítani. A projekt keretében 2021 nyaráig széleskörű részvételen alapuló, közös alkotási folyamat zajlik majd, 2022-ben pedig az uniós bizottság első körben öt Bauhaus-központból álló európai hálózat kiépítését kezdi meg a tagállamokban.
Mi a helyzet Magyarországon?
Nálunk is növekvőben van az épületállomány korszerűsítése, de még több százezer épület felújítandó. Hullámszerűen már voltak akciók, ilyen volt a panel program, ennek nyomán a nagyvárosokban több száz épületet komplett módon korszerűsítettek: kicserélték a nyílászárókat, a gépészet jelentős részét, sok helyütt napelemeket szereltek fel a tetőre és szinte mindenütt új hőszigetelést tettek kívülre. Becslések szerint egy felújított panel értéke legalább 20 százalékkal magasabb lett ezáltal, mint a felújításon át nem esetteké.
Ugyanakkor a családi házaknál óriási a lemaradás. A 2,7 millió családi háznak csak 5-10 százaléka mondható energetikailag korszerűnek. Az épületek 5-8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. Az állomány megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60 százalékukra igen jelentős felújítás vár még – közölte a szigetelőanyagokat gyártó Knauf Insulation cég.
Korszerűsítési bajnokok
Budapesten és Pest megyében, valamint a megyei jogú városokban a korszerű, szigetelt családi házak aránya 10-15 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Budapest, és Pest megye, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét családi házas övezeteiben található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan. Ennek oka, hogy ezeken a településeken, országrészekben nagyobb a kereslet és az itt élők számára megfizethetőbbek az energetikai célú beruházások.
A hazai lakóingatlanok megújulását célozza a kormány tegnap közölt felújítási támogatása is. Akár több százezer lakás is korszerűbb lehet pár év alatt, bár az erre vállalkozóknak számolniuk kell azzal, hogy a biztosan megugró kereslet miatt megnőhetnek az anyagárak és az építőipari szolgáltatások is drágábbak lesznek, ahogy ezt részletesen megírtuk ebben a cikkben.
A Knauf Insulation szakemberei szerint az építőipar kapacitás hiánya miatt belátható időn belül lehetetlen minden korszerűtlen családi házat felújítani akkor is, ha az anyagi források adottak. Magyarországon évente alig 20-25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik. Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor a közel 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat 82 év alatt lehetne teljesen felújítani.
Közben nyilvánosságra került az úgynevezett Virtuális Erőmű Program (VEP) legújabb állásfoglalása. Szakértőik szerint a 2030-as magyar klímacélok teljesítéséhez elengedhetetlen a korszerűtlen lakóingatlanok energetikai modernizálása; a program célja, hogy 2021 és 2030 között egymillió lakossági ingatlan épületenergetikai fejlesztése valósulhasson meg. A tíz éve működő VEP szerint a program Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöldenergetikai programja, amelyben mintegy 10 ezer vállalat, 350 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt eddig a fenntarthatósági projektjeivel.
A VEP 627 megawatt meg nem termelt energiával Magyarország negyedik legnagyobb erőművének tekinthető, a program keretében auditált energetikai beruházásokkal 2,17 millió tonna széndioxidkibocsátás-csökkentést értek el. A VEP megtakarításainak többségét eddig nagyvállalatok, a főváros és nagyobb városok, valamint intézmények adták, a közép- és kisvállalkozások (kkv) csak 20, a lakosság pedig csak 10 százalékát. Mostantól a klímacélok teljesíthetősége érdekében elsősorban a lakosságra és a kkv-kra helyezik a hangsúlyt.
Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást az 1990-es érték 40 százalékára kívánja csökkenteni 2030-ra, ami 4,7 millió tonna széndioxidkibocsátás-csökkentés elérését feltételezi a következő évtizedben. A magyar klímacélok teljesítése elérhetetlen a kibocsátás 40 százalékáért felelős lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítése nélkül - idézi a közlemény Molnár Ferencet, a VEP vezetőjét.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
