Sokan gondolhatják, hogy nem éri meg nyáron szabadságra menni, mert amellett, hogy anyagilag megterhelő, a munkafolyamatokból is kiesik az ember, ráadásul nehéz összeegyeztetni a szabadságok időpontjait a munkatársakkal. A kitöltők kétharmada egyáltalán nem megy nyaralni idén, ráadásul 70 százalékuk már a tavalyi évben sem tette meg ezt.
Hosszú távon a szabadság nélküli, állandó munkavégzés hibás döntés. Nyaralás alatt szervezetünk stresszhormon-szintje csökken, ez pedig általános egészségi állapotunk javulásához vezethet. Ha tehetjük, mindenképpen menjünk el nyaralni, akkor is, ha csak két napra tudunk elszabadulni munkahelyünktől. A kutatás válaszadóinak többsége 2-7 napot nyaral, de negyedük akár két hétre is elutazik, 7 százalékuk pedig több mint kéthetes nyaralást tervez. Legalább egy kétnapos üdülésre a kitöltők 8 százalékanak is sikerül időt és pénzt szakítani.
Jó hír, hogy a kitöltők harmada többet nyaral idén, mint tavaly, 42 százalékuk pedig ugyanannyi napot vesz ki szabadságra nyáron, mint az előző évben. Ha döntenünk kell arról, hogy egyszer utazzunk el hosszabb szabadságra, vagy többször rövidebbre, mindenképpen a több, rövidebb ideig tartó kikapcsolódást válasszuk. A pihenés időtartamánál fontosabb annak rendszeressége, hiszen éppúgy szükség van rá, mint az alvásra.
Fej-fej mellett külföld és belföld
Érdekesség, hogy minimális a különbség a külföldi és belföldi úti célok között. Egy hajszállal többen, a válaszadók 53 százaléka szavazott hazai nyaralásra, 47 százalékuk viszont távolabbi helyszínnel tervez.
Mélyen a zsebünkbe nyúlunk…
A válaszadók negyede fejenként 50.000-100.000 forint közötti költséggel számol, másik negyedük 100.000-300.000 forint között kalkulál, de sokan kihozzák a nyaralást fejenként 30.000-50.000 forintból. A válaszadók harmada többet tervez idén nyaralásra költeni, a legtöbben fejenként 10.000-30.000 forinttal többet kalkulálnak az idei nyári szabadságára.
A jelenlegi kancellár hatalomban maradna.
