Mennyit kell fizetni a diákoknak?
Munkaviszony létesítésének feltétele az, hogy a diák betöltse a 16. életévét, ám iskolai szünet alatt már 15 éves nappali tagozatos diákok is foglalkoztathatók. Fiatal munkavállaló munkaviszonyban történő foglalkoztatásához szülői hozzájárulás szükséges. Hagyományos munkaszerződés esetén az alapbérnek diákok esetében is el kell érnie a minimálbér összegét, ami havibéres foglalkoztatás esetén 101.500, óradíjas foglalkoztatás esetén 584 forint.
Munkaviszony esetében ki lehet használni azt a lehetőséget, hogy pályakezdők esetében a munkáltatónak bruttó 100 ezer forintig nem kell megfizetnie a 28,5 százalékos adóterhet 180 biztosítási napig. Emellett egészen 25 éves korig a munkaviszony hosszától függetlenül a munkáltatói adóteher felét szintén elengedik.
Hogyan kell bejelenteni a diákokat?
Gyakori hiba a késői bejelentés – mondta Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. Ezt a foglalkoztatónak előre, de legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig meg kell tennie. A munkáltatók emellett hajlamosak elfelejteni, hogy munkaviszonyban a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt a fiatal munkavállalók pótszabadságra is.
A munkáltatók főként turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunka, illetve egyéb alkalmi munkák esetében élnek előszeretettel az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével. Ebben az esetben ugyanis a munkavállalót egyáltalán nem terheli járulékfizetési kötelezettség, a munkáltató pedig – függetlenül a kifizetett munkabértől – alkalmi munka esetén napi ezer, míg idénymunka esetén napi 500 forint egységes közterhet fizet. Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a kötelező alapbérként minimálbér 85 százalékát, garantált bérminimum esetén 87%-át kell meghatározni.
Iskolaszövetkezetek
Nappali tagozatos diákok jelentős számban vállalnak munkát iskolaszövetkezeteken keresztül. Ennek sajátossága, hogy a munkaszerződést az aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák az iskolaszövetkezettel köti meg, a munkáltató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerződést köt. Járulékfizetési kötelezettséget ez a foglalkoztatási mód egyáltalán nem eredményez, és a munkavállalónak is kizárólag a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie az iskolaszövetkezeti jövedelme után (ennek előlegét a szövetkezet vonja le, de a diáknak erről bevallást kell benyújtania a következő év május 20-ig). Ilyenkor az iskolaszövetkezeti munkavállalót fogadó munkáltatónak nincsen bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatást illetően, ám a munkaidővel kapcsolatos szabályok (munkaidő-beosztás, munkaidő-nyilvántartás) betartása egyértelműen az ő felelőssége.
Megbízási szerződések
Önálló tevékenységként végzett nyári munka esetén a megbízási szerződéseket is gyakran alkalmazzák a foglalkoztatók. Előnye, hogy ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, a jogviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak, vagyis nem kell bejelenteni.
Hátránya ugyanakkor, hogy viszonylag kevés olyan foglalkoztatási lehetőség van, ahol jogszerűen élhet ezzel a foglalkoztató. Sajnos a foglalkoztatók sok esetben úgy hiszik, hogy ha 1-2 napos jogviszonyról van szó, megfelelő lehet a megbízási szerződés is, nem törődve azzal, hogy a jogviszony tényleges jegyei kapcsán a munkaviszony ismérvei dominálnak. Fontos tudni, hogy ha a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság megítélése szerint a megbízási szerződés munkaviszonyt leplez, azt mindkét hatóság átminősítheti – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője.
További diákfoglalkoztatási lehetőségek
Elsősorban nem a szünidőben, hanem a szorgalmi időszakban jelenik meg további három diákalkalmazási forma: a tanulószerződés, a foglalkoztató és a tanintézmény közötti együttműködési megállapodás, illetve a hallgatói munkaszerződés, a teljesség igényét figyelembe véve azonban célszerű röviden ezekről is szólni.
A tanulószerződést a tanuló a gyakorlati képzését vállaló szervezettel köti meg, mely az első, állam által elismert szakképesítésre készíti fel őt. A tanuló az ennek során megkeresett összeg után SZJA-t nem, kizárólag járulékot fizet. Fontos tudni, hogy a szervezetnek a tanulószerződést a tanévet megelőző május 15-éig be kell jelenteni a kamara felé.
A tanintézmény és a foglalkoztató közötti, a gyakorlati képzésre vonatkozó együttműködési megállapodás csak a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Általános szabály, hogy az évközi gyakorlat során a tanuló nem részesül díjazásban. Összefüggő (nyári) gyakorlat idejére viszont legalább a minimálbér 19,5 százalékát kell kifizetni. Ez az összeg járulék- és adómentes minden fél részére.
A hallgatói munkaszerződést a hallgató és a munkáltató köti, melynek keretében a képzés részeként, külső gyakorlati helyen végez munkát. A hallgatót abban az esetben illeti meg díjazás, ha a munkavégzés időtartama eléri a 6 hetet. Ennek mértéke hetente a minimálbér 15 százaléka. A gyakorlatban ezt sokan úgy értelmezik, hogy a havi minimálbér 15 százaléka, vagyis heti 15 225 forint díjazás jár, holott a fizetendő minimum a heti minimálbér 23.360 forint 15 százaléka, vagyis heti 3504 forint a díjazás mértéke – mutat rá egy gyakori tévedésre Máriás Attila.
Jelentősen erősödött a forint a főbb devizákkal szemben. 
