Tovább csökkent a versenyszféra foglalkoztatottsága
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben nemzetgazdasági szinten 4700 fővel dolgoztak kevesebben a szeptemberhez képest. A csökkenés már nem csak a versenyszférában, de a költségvetési szektorban is megfigyelhető. A versenyszféra foglalkoztatottságának csökkenése már augusztusban elkezdődött és azóta is tart, a létszámleépítés vélhetően a világgazdaság lassulásához való alkalmazkodást jelenti.
Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–októberben 1 millió 853 ezren dolgoztak, 29 ezer fővel (1,6%-kal) többen, mint 2010 azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 39 ezer fővel (5,0%-kal) lett kevesebb, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete
Forrás: KSH/Privátbankár
A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma októberben 65 ezer fő volt, így az időszak alatt átlagosan közel 59 ezer fős volt a létszámuk, 71 százalékuk részmunkaidőben dolgozott. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 676 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 105 ezer főre emelkedett.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 209 900 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 214 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 500 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 2,9 százalékkal nőttek.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (453 800 forint), ezt az információ és kommunikáció (392 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (365 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (147 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–októberben a teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.
Idén átlagosan 5,8 százalékkal nőttek a nettó keresetek
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első tíz hónapjában átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 2,1 százalékkal emelkedett.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 200, a szellemi foglalkozásúaké 180 500) forint volt, 5,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A 223 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,7 százalékkal haladta meg a 2010. január–októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt.
Bóka János számolt be róla. 
