|
| Kipótolná az állam a diákok nyári bérét. |
Iskolaszünetben 15 éves kortól, tanulmányi időszakban 16 éves kortól van diákmunkára lehetősége a fiataloknak. A nyári idénymunka lehetőségeknek se szeri, se száma, de azért érdemes már a keresést is körültekintően végezni, és csak olyan helyre elszegődni, ahol az első megbeszélésen pontosan körvonalazódik a feladat, a munkaidő és az órabér.
Kössünk szerződést!
Elengedhetetlen, hogy ezekről még a munkába állás előtt munkaszerződést írjanak alá a felek: a munkaszerződésben a személyes adatokon kívül mindenképpen szerepelnie kell, hogy ki a munkáltató, mi a munkakör, mi az elvégzendő munka, és ezért mennyi fizetés jár.
Nem kötelező, de akkor is érdemes írásban szerződést kötni, ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási forma keretében alkalmazza munkavállalóját, mivel a megállapodást csak így lehet biztosan utólag is számon kérni.
Ha még nem nagykorú a munkavállaló
|
A kormány így tornázná fel a diákbéreket Másfél milliárd forintot oszt ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a nyáron dolgozó diákoknak, ha önkormányzatoknál vagy az általuk fenntartott intézményeknél helyezkednek el. Részletek >>> |
Bármilyen munkát vállal is a tanuló, ha még nincs 18 éves, szüleinek vagy törvényes képviselőjének is hozzá kell járulnia a munkavégzéshez. Nem feledkezhet meg az adózásról sem: ha nincs adószáma, igényelnie kell, a munkáltató pedig az ő béréből is levonja az adót, akár a többi alkalmazottja esetében. Ehhez még a tényleges munkakezdés előtt be kell jelentenie a diák munkavállalót az adóhivatalnál, csak ettől válik a foglalkoztatás legálissá. Azt, hogy ez megtörtént-e, érdemes leellenőrizni az Ügyfélkapun, „Taj-szolgáltatások” menüpont).
A bejelentés a garancia arra, hogy munkáltató fizetni fogja a járulékokat, így az alkalmi munkavállaló is jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, és a nyugdíja is magasabb lesz.
És mi a helyzet a szabadsággal?
Jó hír, hogy rövidebb időtartamú munka esetén is megilleti a munkavállalót az éves szabadság időarányos része. Mivel évente 20 nap rendes szabadság jár, ezért ha két hónapot dolgozik a diák, alapesetben akkor is megilleti őt 3 fizetett szabadnap. Ha ezt nem veszi ki, akkor a munkáltatónak ki kell fizetnie neki, amikor megszűnik a munkaviszony. Ha a diák még nem, vagy csak adott évben tölti/töltötte be a 18. életévét, akkor évente további 5 nap pótszabadság, vagyis összesen évi 25 nap jár számára. Így a fenti példánál maradva 2 hónap után arányosítva már 4 nap szabadságot vehet ki a dolgozó fiatal.
Ha szövetkezeten keresztül vállalunk munkát
A nappali tagozatos diákok közül sokan dolgoznak iskolaszövetkezeten keresztül. Ebben az esetben a diák a szövetkezettel létesít munkaviszonyt, és a szövetkezet közvetít ki az adott vállalkozásokhoz. A munkaszerződést ilyenkor is írásban kell megkötni, de nem kell benne meghatározni sem az alapbért, sem a munkakört, hiszen ez alkalmanként változhat. Elég csak a munkavállaló által vállalt feladatok körét, az alapbér legkisebb összegét, és kapcsolattartás módját megadni. A konkrét munkavégzési feltételekről minden egyes munkavégzéssel kapcsolatban külön írásos megállapodást kell kötni, amelyben már rögzíteni kell az adott munkakört és az adott munkabért is.
Ugyan ebben a foglalkoztatási formában általában nem jár fizetett szabadság a diáknak, de legalább annyi munkavégzési kötelezettséggel nem járó szabadnapot kell kapnia, mint amennyi szabadság más esetben járna neki. Vannak azonban esetek, amikor az iskolaszövetkezeti tagság keretében dolgozó diákot is megilleti a díjazás, például akkor, ha a munkáltató vagy a szolgáltatást igénybevevő cég beosztotta őt munkavégzésre, de végül mégsem tud munkát adni neki, vagy ha a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. Ha a szövetkezeti tag aktuálisan munkát végez, néhány más esetben is járhat neki fizetség, többek között például akkor, ha kötelező orvosi vizsgálatra megy, vagy vért ad.
Buktak a bíróságon. 
