|
| Kipótolná az állam a diákok nyári bérét. |
Iskolaszünetben 15 éves kortól, tanulmányi időszakban 16 éves kortól van diákmunkára lehetősége a fiataloknak. A nyári idénymunka lehetőségeknek se szeri, se száma, de azért érdemes már a keresést is körültekintően végezni, és csak olyan helyre elszegődni, ahol az első megbeszélésen pontosan körvonalazódik a feladat, a munkaidő és az órabér.
Kössünk szerződést!
Elengedhetetlen, hogy ezekről még a munkába állás előtt munkaszerződést írjanak alá a felek: a munkaszerződésben a személyes adatokon kívül mindenképpen szerepelnie kell, hogy ki a munkáltató, mi a munkakör, mi az elvégzendő munka, és ezért mennyi fizetés jár.
Nem kötelező, de akkor is érdemes írásban szerződést kötni, ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási forma keretében alkalmazza munkavállalóját, mivel a megállapodást csak így lehet biztosan utólag is számon kérni.
Ha még nem nagykorú a munkavállaló
|
A kormány így tornázná fel a diákbéreket Másfél milliárd forintot oszt ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a nyáron dolgozó diákoknak, ha önkormányzatoknál vagy az általuk fenntartott intézményeknél helyezkednek el. Részletek >>> |
Bármilyen munkát vállal is a tanuló, ha még nincs 18 éves, szüleinek vagy törvényes képviselőjének is hozzá kell járulnia a munkavégzéshez. Nem feledkezhet meg az adózásról sem: ha nincs adószáma, igényelnie kell, a munkáltató pedig az ő béréből is levonja az adót, akár a többi alkalmazottja esetében. Ehhez még a tényleges munkakezdés előtt be kell jelentenie a diák munkavállalót az adóhivatalnál, csak ettől válik a foglalkoztatás legálissá. Azt, hogy ez megtörtént-e, érdemes leellenőrizni az Ügyfélkapun, „Taj-szolgáltatások” menüpont).
A bejelentés a garancia arra, hogy munkáltató fizetni fogja a járulékokat, így az alkalmi munkavállaló is jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, és a nyugdíja is magasabb lesz.
És mi a helyzet a szabadsággal?
Jó hír, hogy rövidebb időtartamú munka esetén is megilleti a munkavállalót az éves szabadság időarányos része. Mivel évente 20 nap rendes szabadság jár, ezért ha két hónapot dolgozik a diák, alapesetben akkor is megilleti őt 3 fizetett szabadnap. Ha ezt nem veszi ki, akkor a munkáltatónak ki kell fizetnie neki, amikor megszűnik a munkaviszony. Ha a diák még nem, vagy csak adott évben tölti/töltötte be a 18. életévét, akkor évente további 5 nap pótszabadság, vagyis összesen évi 25 nap jár számára. Így a fenti példánál maradva 2 hónap után arányosítva már 4 nap szabadságot vehet ki a dolgozó fiatal.
Ha szövetkezeten keresztül vállalunk munkát
A nappali tagozatos diákok közül sokan dolgoznak iskolaszövetkezeten keresztül. Ebben az esetben a diák a szövetkezettel létesít munkaviszonyt, és a szövetkezet közvetít ki az adott vállalkozásokhoz. A munkaszerződést ilyenkor is írásban kell megkötni, de nem kell benne meghatározni sem az alapbért, sem a munkakört, hiszen ez alkalmanként változhat. Elég csak a munkavállaló által vállalt feladatok körét, az alapbér legkisebb összegét, és kapcsolattartás módját megadni. A konkrét munkavégzési feltételekről minden egyes munkavégzéssel kapcsolatban külön írásos megállapodást kell kötni, amelyben már rögzíteni kell az adott munkakört és az adott munkabért is.
Ugyan ebben a foglalkoztatási formában általában nem jár fizetett szabadság a diáknak, de legalább annyi munkavégzési kötelezettséggel nem járó szabadnapot kell kapnia, mint amennyi szabadság más esetben járna neki. Vannak azonban esetek, amikor az iskolaszövetkezeti tagság keretében dolgozó diákot is megilleti a díjazás, például akkor, ha a munkáltató vagy a szolgáltatást igénybevevő cég beosztotta őt munkavégzésre, de végül mégsem tud munkát adni neki, vagy ha a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. Ha a szövetkezeti tag aktuálisan munkát végez, néhány más esetben is járhat neki fizetség, többek között például akkor, ha kötelező orvosi vizsgálatra megy, vagy vért ad.
Csupán azt, hogy ne legyen nukleáris fegyverük. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
