Hoffmann Rózsa: a felsőoktatás az összeomlás szélén állt

Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Gazdasági Rádiónak elmondta, hogy április közepén, amikor már tudni lehet a szakok arányát és a jelentkezők korát, akkor lehet megmondani, mi okozta, hogy idén 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek továbbtanulásra. Hozzátette, hogy mindenesetre még mindig többen jelentkeztek, mint amennyit fel tudnak venni az egyetemek, vagyis a felsőoktatás befogadóképessége nemzetközi összehasonlításban is jó.

Az oktatásért felelős államtitkár kiemelte, hogy a gazdasági válság miatt kellett nagyon gyors változásokat elérni a felsőoktatásban is, amely – főként a ppp-programok miatt – ugyancsak nagyon eladósodott ágazat, több 100 milliárd forint hiányzik a rendszerből. Most szűkült ugyan az állami ösztöndíjjal támogatottak köre, de még így is 70 ezer fiatalnak fizeti az állam a felsőfokú képzését részben vagy egészben. Akik pedig kimaradnak az állami keretből, annak egy nagyvonalú diákhitel-programot indított el a kormány.

Fotó: Pelsőczy Csaba / kormány.hu

Hoffmann Rózsa többek között azt is elmondta, hogy a legtöbb országban diákhitel-szerű konstrukcióval finanszírozzák az oktatást, vagyis érdekeltté teszik a hallgatókat abban, hogy minél előbb és minél jobb eredménnyel fejezzék be tanulmányaikat.

Az államtitkár mindezekhez hozzáfűzte, hogy a felsőoktatás finanszírozása és működőképessége az összeomlás szélén állt, a látványos fejlesztésekkel végletesen eladósította az intézményeket az előző kormány.

Az államtitkár megerősítette, hogy az unió valóban vizsgálódik azokkal a szerződésekkel kapcsolatban, amelyeket a hallgatókkal kötnének azért, hogy Magyarországon maradjanak. Az Andor László vezette bizottság hatáskörébe utalták az ügyet, mivel oktatásügyi szakmai kérdésekbe nem szólhat bele az unió, ezért nem is az oktatáspolitikai biztos foglalkozik a kérdéssel, a munkaerő szabad áramlása ugyan uniós alapjog, viszont minden országnak megvan a joga ahhoz, hogy biztosítsa a szakemberellátást.

Hoffmann Rózsa hozzátette, hogy egy orvos képzésére durván 15 millió forintot költ az állam az adófizetők pénzéből. Ezzel szemben várja el az állam, hogy a diákok adjanak vissza valamennyit az országnak azzal, hogy 20 éven belül tíz évet Magyarországon dolgoznak. A változásokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta: azoknak, akik most csak saját költségre tudnak bejutni az egyetemi jogász, illetve közgazdász-képzésre, utóbb az állam utófinanszírozással visszafizeti a hitelt, ha állami szolgálatba kerülnek.

A hároméves kortól kötelező óvodáztatást 2014. szeptembertől vezetik be, amellyel kapcsolatban Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet, hogy a cél a leszakadás megakadályozása. Az államtitkár a tankötelezettség 16 évre történő leszállításával kapcsolatban kiemelte, hogy alig több mint 10 évvel ezelőtt még Magyarországon is 16 év volt a tankötelezettség, azóta csak nőtt az iskolaelhagyók és a funkcionális analfabéták aránya.

A köznevelési törvény az egész napos iskola koncepciójával azt jelenti, hogy nem pedagógus-elbocsátásokról lehet szó, hanem éppen ellenkezőleg, pedagógusokra lesz szükség. Az iskoláknak fokozatosan kell átállniuk arra, hogy 16-17 óráig színes programokat nyújtsanak a diákoknak, az egész napos iskola pedig az iskolai foglalkozásokat húzza szét időben - mondta el az államtitkár.