A javaslat a jelenlegi szabályokkal szemben már csak a 86%-os mértékben szab határt, függetlenül a munkába járás helyi, vagy helyközi viszonylatától, továbbá a költség nagyságától. Jelenleg a helyközi munkába járás költségének megtérítése kötelező, azaz ha a lakóhely és a munkahely más-más településen van, legfeljebb 30 ezer forintig. A törvénynek ez a része ez év júliusától már hatályba is lépne.
A két legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviseleti szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) már jelezte: elfogadhatatlannak tartják az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció nélkül megszületett javaslatot. Az Országos Kereskedelmi Szövetség most kiszámolta, mennyibe kerülne a kereskedelmi szektornak, ha a javaslat változatlan formában törvényerőre emelkedne.
10-15 milliárd az ablakban
A kereskedelemben az alkalmazottak többsége valamilyen tömegközlekedési eszközzel jár munkába (csak kisebb részük él és dolgozik olyan kis településen, ahol tömegközlekedési eszköz nélkül juthat el munkahelyére, ráadásul kevesen engedhetik meg maguknak, hogy saját személygépkocsival járjanak munkába).
A kereskedelemben az alkalmazottak száma közel 340 ezer, a fizikai foglalkozásúak száma pedig több mint 200 ezer fő. Az ágazatban az átlagos bruttó kereset 197 ezer forint (a minimálbér jelenleg 93 ezer forint, a szakmai bérminimum 108 ezer forint).
A fővárosi tömegközlekedés havi bérletének árából (9 800 forintból) kiindulva egy budapesti minimálbéres alkalmazottnál ez foglalkoztatója számára éves szinten 8-9%-os váratlan többletterhet jelent a bérhez viszonyítva. Az átlagkeresetű alkalmazott esetében a bérhez viszonyított többletköltség aránya 4%. A legóvatosabb becslés szerint is 10-15 milliárd forintba kerülne a kereskedelemben a munkába járás költségeinek ráterhelése a vállalkozásokra.
A bérlet elvinné a béremelést
Jelenleg a nemzetgazdaság sok területén gondot okoz az elvárt (5 százalékos) bérfejlesztés kigazdálkodása is (mely problémát a kormány a támogatás lehetőségeivel el is ismer).
Az OKSZ szerint a törvényjavaslat olyan terhet róna a kereskedelemre, az egyik legnagyobb foglalkoztató ágazatra, mely tovább nehezítené, a kisvállalkozások nagy részénél pedig eleve lehetetlenné tenné a bérfejlesztést. A szövetség szerint a jelenlegi cafeteria rendszerbe épített SZJA-támogatás megfelelő keretet jelent a munkába járás támogatására.
|
A törvényjavaslat vonatkozó része 36. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére az országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatás, illetve a komp- és rév, továbbá menetrend szerinti vízi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járását szolgáló teljes árú, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának, valamint a hétvégi hazautazást szolgáló teljes árú, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú menetjegy árának legalább 86 %-át.
a) a közigazgatási határon kívülről, vagy kívülre a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás, illetve átutazás céljából helyi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
b) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás is, |
Bőven a 410 forint felett ligában található az euró. 
