A tanulók a zsebpénzüket, esetenként a tanulmányaikat támogató összeget inkább hétvégenként tudják megkeresni - mondta a Napi Gazdaságnak Másody Szabolcs, a MÜISZ Iskolaszövetkezet marketingigazgatója. Az összes hazai, nagyjából 8-10 iskolaszövetkezetet érinti a változás, ezek ugyanis – egyebek között – ezen a területen is biztosítják a munkaerőt megrendelőiknek.
A kereskedelemben dolgozó iskolaszövetkezetek, illetve a diákok a kiskereskedelmi törvény hatályba lépésével bevételük akár tíz százalékától eshetnek el – mondta a Napi Gazdaságnak Kott Zoltán, a Meló-Diák munkatársa. A szektor egészét tekintve milliós nagyságrendű bevételkiesésen kívül ráadásul a diákoknak nehezebb lesz megfelelniük a munkaadó elvárásának. Heti három kötelező munkanap esetén (ha ebbe egy hétvégi nap is beletartozott) a tanuló már csak akkor juthat munkához, hogyha a szombati nap mellett legalább két hétköznapon is tudja a munkát vállalni.
Évente nagyjából 130 ezren keresnek tanulóként munkát, az érdeklődés folyamatosan nő a hallgatói nyilatkozatok bevezetése és a Diákhitel2 népszerűsége miatt. A diákok nagyjából 560–600 forintos órabérre számíthatnak, a szakképzettek azonban ezer forintot is kaphatnak. A diákoknak éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos éjszakai bérpótlék jár, több műszakos munkarendben pedig műszakpótlékra jogosult a tanuló. A szakmai tapasztalatot vagy nyelvtudást igénylő pozícióknál akár bruttó 1000-1500 forintot is megkereshetnek - ismerteti az újság.
Itt vannak a vasárnapi zárva tartás újabb áldozatai: a diákok
A Magyarországon működő összes iskolaszövetkezetet érintheti a vasárnapi zárva tartásról szóló kiskereskedelmi törvény.
Péntek este megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben, szombattól pedig hivatalosan hatályba is lépett, így kivezették a védett árakat az üzemanyagok esetében. 
