|
| Orbán Viktor miniszterelnök a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola standjánál a XI. Szakma Sztár Fesztiválon a Hungexpon (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) |
A magyar munkáltatók között ádáz verseny zajlik, hogy tapasztalt, adott feladatkörökhöz megfelelő képességekkel rendelkező munkatársakat találjanak, majd meg is tudják tartani őket. Emiatt az utóbbi években még inkább előtérbe kerültek a fizetésen túli egyéb kondíciók, amelyek árnyalni tudják a munkáltatói ajánlatokat a választás során.
A Ténygyár Kft. az OTP Bank megbízásában annak járt utána, mik azok a legfontosabb kritériumok, amelyek befolyásolják egy munkáltató megítélését, és a magyarok mit tapasztalnak: a számukra fontos szempontok mennyire elérhetőek a jelenlegi munkáltatói piacon.
A magyaroknak fontos volna, hogy minden nap tanulhassanak
Az aktív korú magyarok 89 százaléka szerint fontos, hogy minden nap tanuljanak valami újat, azonban a munkavállalóknak csupán fele érzi úgy, hogy ezt biztosítja számára a munkahelye. Pedig igény volna rá: a bér és annak pénzbeli kiegészítésein túli szempontok közül a második legfontosabb, hogy adott munkáltató biztosítson a szakmai fejlődéshez oktatást, tréningeket.
„A folyamatos digitális fejlődés, bizonyos szakmák eltűnése, vagy éppen újak felbukkanása iparágtól gyakorlatilag függetlenül, mindenhol elmaradhatatlanná teszi a munkahelyi képzési rendszerek, programok kialakítását. Az IT szakemberek iránti kereslet csak a bankszektoron belül háromszorosára nőtt, a fióki dolgozókkal szemben pedig alapelvárás, hogy értsenek a digitális eszközökhöz – mondta Bertalan Imre, az OTP Bank HR vezetője a kutatási eredményekkel kapcsolatban.
A dolgozók fele nem hisz abban, hogy tudása elég lesz az aktív korának végéig
A magyarok negyede (26%) véli úgy, hogy saját szakmájában boldogulhat, amennyiben fejleszti magát az adott területen. Ezzel szemben minden kilencedik magyar biztos abban, hogy új szakmára lesz szüksége, hogy később is legyen munkája, a lakosság tizede pedig egyáltalán nem tudta megítélni, hogy mire számíthat a jövőjét illetően. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a munkáltató feladata a folyamatos képzési lehetőségek biztosítása. Ettől jelentősen elmarad azoknak a száma, akik szerint saját maguknak (28%) vagy az államnak (10%) kell ezt megtennie.
Nem hozzuk az EU-s átlagot munkahelyi képzések terén
A kutatói kérdésekre adott válaszokból látszik, hogy az EU-hoz képest idehaza kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben. A magyarok úgy vélik, ennek legfőbb oka az, hogy a cégeknél eleve nincs ilyen lehetőség, vagy ha van is, az túl drága (24%), illetve annyira túlterheltek a dolgozók, hogy képzési részvételre már nem marad idejük (42%).
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
