A K&H gyógyvarázs kérdőíves felmérésében azt vizsgálta, hogy a magyar gyermekegészségügy mely területei működnek kiemelten jól, és melyek a következő öt év legnagyobb kihívásai. A felmérésben 37 gyermek-egészségügyi intézmény vett részt.
„A magyar gyermek-egészségügyi intézmények szerencsére jó néhány olyan területet meg tudtak nevezni, amely szerintük kifejezetten jól működik” – mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.
„A legtöbben (24%) a gyermekkori védőoltási rendszert emelték ki, és ehhez szorosan kapcsolódva a védőnők munkáját (16%). Ezek mellett a gyermek-egészségügyi dolgozók elkötelezettségét, hivatástudatát, lelkesedését hangsúlyozták a legtöbben (20%), amit a kiemelkedő szaktudás követett (13%). A jól működő területek sorában többen említették még a koraszülött-mentést, illetve a koraszülött-központok hatékony működését, a gyermek háziorvosi szolgálat rendszerét, a sürgősségi ellátást, valamint a gyermekonkológiát.”
A K&H közleménye szerint természetesen szép számmal akadnak olyan területek is, amelyek a válaszadók szerint komoly kihívást jelentenek az elkövetkező 5 évben. A legnagyobb veszélyt a szakemberhiányban látják, így a gyermek-egészségügy legnagyobb kihívásának a szakemberhiány megoldását, a kiöregedő szakemberek megfelelő pótlását, és a külföldre vándorló szakemberek itthon tartását tartják.
|
| Forrás: 123RF.com |
Ezt összességében a válaszadók 54%-a hangsúlyozta ki. Ezt követően, szinte azonos arányban (11-16%) jelölték meg az intézmények a műszerpark modernizálását, a finanszírozási problémáinak megoldását, a szakemberek megfelelő díjazását, valamint a területi egyenlőtlenségek megszüntetését. Ezeket tartják tehát az elkövetkező 5 év legnagyobb kihívásának.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
