Miért baj, ha nyelvvizsga nélkül is be lehet jutni egyetemre?

Hallgatók feladatlapot töltenek ki műszaki angol nyelvi próbanyelvvizsgán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyelvvizsgaközpontjában. (Kép forrása: MTI Fotó, Marjai János)

Székely László alapjogi biztos szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát. A biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.

Az ombudsman megállapította: az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az ombudsman jelentésére reagálva közölte: a jövő generáció sikeresélyeit rontaná, ha 2020-tól nem lenne az egyetemre kerülés kötelező feltétele a középfokú nyelvtudás,

Parragh szerint a mai világban nyelvtudás és a digitális ismeret nélkül nem lehet érvényesülni a világban, a munkaerőpiacon sem.

Az MKIK elnök úgy látja, az ombudsman jelentésében tartalmilag sok helyes megállapítás van, de a végkövetkeztetés hibás.

"Valóban, Magyarországon a nyelvtanulás feltételei nem ideálisak, javítani kell az oktatói képességeken, az iskolák felkészültségén, a nyelvtanulás hozzáférési lehetőségén, de mindez nem lehet indok arra, hogy a 2020-as határidőt, ahol a felsőoktatásba belépés feltétele egy nyelv középfokú ismerete, elcsúsztassák, módosítsák, ami nagy visszalépés lenne" - fogalmazott.

Parragh László közölte: az MKIK határozottan kiáll a nyelvek közül az angoltudás mellett, hiszen ez a közösségi kommunikációs nyelv, ezért a szabályozásban már azt is puhának tartják, hogy nem az angol, hanem egyetlen, bármilyen idegennyelv-vizsga szerepel.

A kamara elnöke felidézte, 2014-ben született meg a döntés arról, hogy a felsőoktatásba való belépéshez szükséges a nyelvtudás. Bőven van idő 2020-ig felkészülnie mindenkinek, de leginkább a felsőoktatásba kerülőknek, a diákoknak, akiknek érdekük, hogy nyelvismerettel rendelkezzenek.