A műsorban az uniós biztos arról beszélt, hogy az utóbbi időben vészesen nőttek az Európán belüli különbségek, a pénzügyi válság folytatódása nem ad eszközöket a kormányok kezébe, hogy önmaguktól hathatósan fellépjenek a munkanélküliség ellen, köztük azokban az országokban, ahol az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, a Európai Központi Bank által vezérelt stabilitási programot végrehajtják végre.
Kifejtette: az eurózónában lévő országok esetében a spekulációnak nagy szerepe volt abban, hogy ilyen helyzetbe kerültek, és eurózóna tagságuk viszonylag korlátozza a mozgáslehetőségüket.
Az IMF nálunk inkább élénkülést hozhat
Andor László szerint Magyarországon más okai vannak a külső pénzügyi támasz keresésének, és ennek következtében a program jellege is más lesz, így nagyobb az esély arra, hogy a program inkább élénkíteni fogja a növekedést, nem pedig gyengíteni.
A műsorban az uniós biztos kitért arra, hogy a fiatalok leginkább kiszolgáltatottak a munkaerőpiacon. Magyarország esetében viszonylag későn kezdődött a fiatal munkavállalók kivándorlása. Több uniós országra már jóval korábban jellemző volt, hogy külföldi munkakereséssel próbálnak megélhetést keresni - mondta Andor László.
Szerinte most Németországban és az északi országokban érdemes munkát keresni, és ennek kedvez, hogy tavaly május óta a német és az osztrák munkaerőpiac teljesen szabaddá vált a kelet-európai régió munkavállalói számára is, és tapasztalataik alapján mérhetően sokkal többen jelentkeztek, és elhelyezkedtek különösebb zavar okozása nélkül.
Munkanélküliség: erre is gyógyír az IMF-megállapodás?
Magyarországon elkerülhető a munkanélküliség növekedése az IMF-fel létrejövő megállapodás esetén, mert a magyar eset más, mint a görög, az ír vagy a portugál - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
