A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére - írja a BDO Magyarország.
Papír helyett digitális
Az elektronikus munkaidő nyilvántartások mindenképpen könnyítenek a munkáltatók adminisztrációs terhein, ugyanakkor fontos, hogy körültekintően járjon el a foglalkoztató egy ilyen rendszer kiválasztása során, hiszen ha az elektronikus munkaidő nyilvántartás nem megfelelő – a cég méretétől és az érintettek számától függően – munkaügyi bírságot is kaphat. Az elektronikus munkaidő nyilvántartásoknak is meg kell felelniük a naprakészség, a hitelesség és az ellenőrizhetőség követelményének. Utóbbi pedig nem csak azt jelenti, hogy az ellenőrző hatóság részére a munkavégzés helyszínén be kell tudni mutatni a munkaidő nyilvántartást, hanem azt is, hogy a munkavállalók részére is biztosítani kell az ellenőrizhetőség és betekintés lehetőségét.
Hogy alakul a szabályozás?
A szabadságolási szabályok betartásának külön aktualitást adnak az idei ősszel – tehát jelenleg is zajló - országos munkaügyi célvizsgálatok, amelyekről a Privátbankár.hu is beszámolt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alap és pótszabadságok megállapításával, az időközben ki és belépők szabadságának arányosításával, a töredéknapok kerekítési szabályainak alkalmazásával, az esedékesség évéről történő szabadság áthozatok okának jogszerűségével, illetve az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásával lehet a gyakorlatban leginkább probléma.
„Noha a hazai vállalatok jelentős része alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást (A BDO korábbi TOP 500-as felmérésében 80% körüli arányt mért), a munkáltatók túlnyomó többsége továbbra is a munkaidőkeretet preferálja az elszámolási időszakkal szemben" – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója. "Ugyanakkor az is jól látható, hogy bár sokan alkalmazzák a munkaidőkeretet, mégis a mai napig nagyon sok fejtörést okoz a foglalkoztatóknak egy egy ilyen, egyenlőtlen munkaidő beosztás gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó kérdés megoldása. Az se felejtsük el, hogy a munka törvénykönyvében szereplő szabályok közül a munkaidő, pihenőidő fejezetben szereplők tekintetében teljes a munkaügyi felügyelők ellenőrzési hatásköre, vagyis onnantól kezdve, hogy a munkaidő része-e az előkészítő és befejező tevékenység, egészen odáig, hogy kiadásra kerültek-e a szabadságok, mindent jogosultak ellenőrizni.”
Számos munkáltató értesült az Európai Unió bíróságának szeptemberi ítéletéről, amely szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek. Az elmúlt két hónapban sok cégvezető bizonytalanodott el: vajon ez alapvetően felforgatja majd a hazai jogértelmezést is, vagy csupán egy speciális helyzetet érint a bíróság döntése?