Bár a keretek lehetővé tennék a középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás megszerzését a középiskola végére, az ehhez szükséges körülmények még nincsenek megteremtve - mondta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az M1-en.
2020-tól csak középfokú nyelvvizsgával lehetne bekerülni a felsőoktatásba, az ombudsman ezellen emelet kifogást a napokban. Részletek >>>
A szakértő véleménye szerint a közoktatásban alkalmazott nyelvórai csoportlétszám, tanterv és az összesen csaknem ezres óraszám lehetővé tenné a B2 szint elérését. A kormányzati szándék helyes, de bizonyos körülmények, például az egyes iskolákban évente cserélődő nyelvtanárok, miatt "nem állt össze teljesen, hogy mi az, ami biztosítani fogja a gyerekeknek ezt a szintű nyelvtudást" - mondta Légrádi Tamás.
Azért ez nem megy olyan könnyen
A közoktatási nyelvtanítás hatékonysága a kérdéses, hiszen egy magán nyelviskolában a diákok négy-ötszáz óra alatt elérik a középfokú szintet. Emellett a tanulók motiváltságának van még nagy szerepe, de a nyelvérzék hiánya nem lehet akadálya a B2 szint elérésének, legfeljebb több időre van szüksége a diáknak - közölte.
Légrádi Tamás a megoldást firtató kérdésre azt válaszolta: először fel kellene mérni a helyzetet, mert a végeredmény szempontjából több kétséges tényező - tanárok motiválása, felkészítése, szabadsága, a nyelvoktatás kezdete - is megvitatásra vár. A kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
