Pro: tele az egyetem, szakmunkás meg sehol
A felsőfokú képzés túlsúlyának káros munkaerő-piaci következményeire, elsősorban a szakmunkáshiány növekedésére figyelmeztetett hétfőn a DIHK (Deutsche Industrie- und Handelskammertag e. V.) német ipari és kereskedelmi kamara elnöke, Eric Schweitzer a Ruhr Nachrichten lapnak adott interjúban.
|
Tőlünk is mehet utánpótlás Mindnyájan tudjuk, hogy Németország rá van utalva a külföldi munkaerőre – ez a mondat is jelzi, hogy a német kormány pozitívan áll hozzá a bevándorlókhoz. A legfrissebb adatok szerint az országban hivatalosan dolgozó magyar állampolgárok száma négy év alatt a négyszeresére nőtt. Részletek >> |
A felsőfokú képzés évek óta tartó támogatása szerinte oda vezetett, hogy "eresztékeiben repedeznek már a túlzsúfolt előadótermek, miközben a vállalatok nem találnak szakmunkástanoncokat". A szakmunkásképzésben országszerte betöltetlen helyek vannak. "Németországot gazdasági bázisként helyrehozhatatlan kár érheti emiatt. A felsőfokú képzés elharapódzását minden áron meg kell fékezni" - fogalmazott.
A munkaerőpiac "elfelsőfokúsítása" akár a munkanélküliség növekedéséhez is vezethet, miután bizonyos végzettségekre egyszerűen nincsen elegendő kereslet - mondta. Megjegyezte: a felsőfokú tanulmányokat megkezdőknek ráadásul 25 százaléka - a mérnöki szakokon egyenesen 50 százaléka - nem is jut el a diploma megszerzéséig.
Kontra: azoknak sincs hely, akiket kiképeznek
A DGB (Deutsche Gewerkschaftsbund) német szakszervezeti szövetség alelnöke, Elke Hannack viszont "délibábnak" nevezte a DIHK szakmunkástanuló-hiányról felhozott adatait. "A hivatalos statisztikák szerint 84 ezer fiatal kezdené meg azonnal a szakmunkásképzést, de csak 33 ezer 500 hely áll rendelkezésükre" - mondta.
A vállalatoknak már mindössze csak hét százaléka vesz fel szakmunkásképzésre általános iskola felső tagozatát végzett fiatalokat. A szakmáknak közel fele egyébként is gyakorlatilag bezárult előttük. "Ha a szakmunkásképzés zuhanórepülésbe került, akkor annak nem az az oka, hogy elszabadult volna a felsőfokú képzés, hanem az, hogy a vállalatok hozzászoktak a minőségi választékhoz, és az általános iskolát végzetteknek már esélyt sem adnak" - szögezte le Elke Hannack.
A száz legnagyobb hadiipari cégnek jó éve volt 2024-ben. 
