Tele van diplomásokkal a padlás? Vita a szakmunkásokról

Pro: tele az egyetem, szakmunkás meg sehol

A felsőfokú képzés túlsúlyának káros munkaerő-piaci következményeire, elsősorban a szakmunkáshiány növekedésére figyelmeztetett hétfőn a DIHK (Deutsche Industrie- und Handelskammertag e. V.) német ipari és kereskedelmi kamara elnöke, Eric Schweitzer a Ruhr Nachrichten lapnak adott interjúban.

A felsőfokú képzés évek óta tartó támogatása szerinte oda vezetett, hogy "eresztékeiben repedeznek már a túlzsúfolt előadótermek, miközben a vállalatok nem találnak szakmunkástanoncokat". A szakmunkásképzésben országszerte betöltetlen helyek vannak. "Németországot gazdasági bázisként helyrehozhatatlan kár érheti emiatt. A felsőfokú képzés elharapódzását minden áron meg kell fékezni" - fogalmazott.

A munkaerőpiac "elfelsőfokúsítása" akár a munkanélküliség növekedéséhez is vezethet, miután bizonyos végzettségekre egyszerűen nincsen elegendő kereslet - mondta. Megjegyezte: a felsőfokú tanulmányokat megkezdőknek ráadásul 25 százaléka - a mérnöki szakokon egyenesen 50 százaléka - nem is jut el a diploma megszerzéséig.

Kontra: azoknak sincs hely, akiket kiképeznek

A DGB (Deutsche Gewerkschaftsbund) német szakszervezeti szövetség alelnöke, Elke Hannack viszont "délibábnak" nevezte a DIHK szakmunkástanuló-hiányról felhozott adatait. "A hivatalos statisztikák szerint 84 ezer fiatal kezdené meg azonnal a szakmunkásképzést, de csak 33 ezer 500 hely áll rendelkezésükre" - mondta.

A vállalatoknak már mindössze csak hét százaléka vesz fel szakmunkásképzésre általános iskola felső tagozatát végzett fiatalokat. A szakmáknak közel fele egyébként is gyakorlatilag bezárult előttük. "Ha a szakmunkásképzés zuhanórepülésbe került, akkor annak nem az az oka, hogy elszabadult volna a felsőfokú képzés, hanem az, hogy a vállalatok hozzászoktak a minőségi választékhoz, és az általános iskolát végzetteknek már esélyt sem adnak" - szögezte le Elke Hannack.