A KSH ma publikált adata megfelel a szezonális hatásoknak, valamint tükrözi a kedvező munkapiaci folyamatokat - közölte a Privábankárral Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakértő szerint a szezonális hatásoknak megfelelően, 23,6 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás a január-márciusi átlaghoz képest, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi. Egy év alatt 73 ezerrel, 4,141 millióra növekedett a foglalkoztatás. 

A dinamikusan növekvő reálgazdaság és közelmúltbeli beruházások is hozzájárultak a foglalkoztatottság növekedéséhez, mivel túlnyomó részben a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszáma növekedett.

A munkanélküliek száma 9,4 ezer fővel csökkent a január-március közötti átlaghoz képest, míg 19 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 7,6 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 8,1 százalékról.

Kevesebb a közfoglalkoztatott

Suppan szerint az idei első negyedévben a foglalkoztatás 79,4 ezres növekedésén belül a nem közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók száma 84,8 ezerrel emelkedett, míg a közfoglalkoztatás keretén belül 5,4 ezerrel csökkent a létszám, így a foglalkoztatás növekedését teljes egészében a növekvő munkaerő-kereslet okozta. 

Iparágakra bontva

Továbbra is dinamikus növekedést mutat az ipari foglalkoztatás, ahol az első negyedévben 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, ezen belül a feldolgozóiparban 24,4 ezerrel, az építőiparban 20,2 ezerrel. A szolgáltatások területén 53 ezerrel nőtt a létszám, ezen belül a piaci szolgáltatók 8,3 ezerrel csökkentették, a közszolgáltatók 61,4 ezerrel növelték a foglalkoztatottak számát. Kedvező, hogy a növekedésen belül 67,7 ezer fővel a hazai foglalkoztatás bővült, míg a külföldön dolgozók száma kisebb mértékben, 11,6 ezerrel nőtt. Az elemző kiemelte, biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik.

Szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 7 százalék alá mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. A Takarékbank prognózisa szerint így idén a korábban várt 7,3 százaléknál is alacsonyabb szintre, 7,2 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról. A közfoglalkoztatás erősebb növekedése esetén a munkanélküliségi ráta alacsonyabb is lehet.

Jó lenne, ha a versenyszféra húzna

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkára az adatokat kommentálva azt mondta, bízik abban, hogy a foglalkoztatottak számának éves, több mint 73 ezres növekedésének jelentős része a versenyszférából kerül ki.