Az elmúlt egy évtizedben minden vizsgált dimenzióban szinte megduplázódott a személyes (rokoni vagy baráti) kapcsolatokat, vagyis a kapcsolati tőkéjüket mozgósítani tudók aránya - mutat rá a TÁRKI nemrég publikált tanulmánya.
A legelterjedtebb a kapcsolati tőke bevetése az egészségügyben és hivatalos ügyintézésben, például önkormányzati engedélyek, kölcsönök, hitelek megszerzésében: 2011-ben a felnőtt magyarok fele (54%) vett igénybe ilyen ügyek intézésében rokoni, közel harmada pedig (31%) baráti segítséget, míg ennél is egy kicsit magasabb arányban, 61%-uknak segítettek rokonok és 38%-uknak barátok betegség esetén, például jó orvos megszerzésében. Iskoláztatással, továbbtanulással kapcsolatban a magyarok ötöde (22%) számíthatott rokoni, hetede (15%) pedig baráti segítségre, de egy jó állás megszerzéséhez is minden ötödik (20%) magyar kért és kapott rokoni segítséget, minden negyediknek (25%) pedig barátai, ismerősei segítettek. A négy vizsgált élethelyzet közül a munkakeresés az egyetlen, ahol a baráti, ismerősi segítség jelentősebb mértékű, mint a rokoni.
A kérdezettek ötöde (22%) a fent említett területeken sem rokoni, sem baráti segítséget nem vett igénybe tavaly, azaz ez a csoport a felére csökkent az elmúlt évtizedben. A magyarok negyede (27%) számíthat rokonai, de nem számíthat barátai, ismerősei segítségére (ezek aránya nem változott az elmúlt 10 évben), míg 6 százalék csak barátaira számíthat. Összességében a magyarok csaknem fele (45%) számíthat a fenti helyzetek legalább egyikében rokoni és baráti segítségre egyaránt.
Csak rokoni segítségre nagyobb hányadban számíthatnak az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek. A mind rokonaira, mind barátaira, ismerőseire számítani tudók aránya az iskolai végzettség növekedésével emelkedik és a 40 év alattiak körében, valamint a Budapesten illetve megyeszékhelyeken élők között a legmagasabb, ugyanakkor a sem rokoni, sem baráti segítségre nem támaszkodók aránya is Budapesten kiugró.
Urambátyám: Önnek van rá egy embere, hogy legyen egy embere?
Magyarországon némi túlzással az országimázs része az „informális ügyintézés”, a „kapcsolatok” felhasználása mindennapi életünk számtalan területén: ebben a huszadik század egymást váltó politikai rendszerei sem hoztak változást, és mindez a rendszerváltás óta sem szorult háttérbe. Az emberek kapcsolataikat használják fel olyan helyzetekben, amikor a kapcsolat felhasználásával valószínűbb a sikeres kimenet.
Növekedést vártak, csökkenés lett.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
