A vénaszenzoron alapuló azonosítás a biztonságtechnológiai piacon árban, gyorsaságban és pontosságban is a többi biometrikus azonosítást alkalmazó technológia előtt jár, így komoly teret nyerhet a közeljövőben - közölte a Privátbankárral a Széchenyi Tőkealap (SZTA).
„E technológia széles körben felhasználható, hiszen alkalmazható a bankszektorban, az egészségügyben, a gépjárműiparban vagy az idegenrendészet területén is. Az Agorix Kft. a további fejlesztéseket a magyar fejlesztői kapacitásra építve folytatja, az új megoldások pilot projektjei a tervek szerint elsőként Magyarországon kerülnek felhasználásra, ugyanakkor a személyazonosításra alkalmas legfejlettebb technológiák iránti igény a nemzetközi piacokon is folyamatosan növekszik, egyes előrejelzések szerint robbanás előtt áll. Ebbe az irányba szeretne továbblépni a cég a közeljövőben, erre kívánja fordítani a most bevont forrásokat”- összegezte Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója.
Az állam is beszáll
A száz százalékban állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap ugyanis 2013 tavaszán az EU egyedi engedélye alapján új tőkebefektetési termékekkel bővítette palettáját, így az Alap már befektetőtársakkal együttműködve is invesztálhat egy sikeresen működő vállalkozásba, legfeljebb az adott tőkeinjekció 70 százalékának erejéig - közölte az SZTA. Ennek köszönhetően a Széchenyi Tőkealap 150 millió forintot, a privát befektetőtárs mintegy 21,5 millió forintot, míg maga a tenyérvéna szkenner alkalmazásait fejlesztő kisvállalkozás – eredménytartalékából – 43 millió forintot fektet be, hogy a nemzetközi piacot megcélzó növekedési terveihez szükséges forrásokat előteremtse.
„A cég továbblépéséhez szükséges tőkét az egyik új, egyedi EU engedélyes termékünk révén tudjuk biztosítani, mivel a szükséges befektetés nagysága meghaladta a ’de minimis’ keretek közötti tőkebefektetés összegét, így azonban hatékonyan támogathatjuk a társaságot céljai elérésében.” - emelte ki Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elnök-vezérigazgatója. „Számos olyan projekt van a látókörünkben, amely alkalmas lehet magasabb összegű tőkeforrás hatékony fogadására, miközben ezen cégek az általunk lefektetett foglalkoztatás-bővítési céloknak is eleget tudnak tenni.”
Mi is az a vénaszkenner?
A vénaszenzor a jelenlegi legfejlettebb technológia a személyazonosítás terén, amely érintésmentesen működik, belső információt használ fel és az egyik legfejlettebb algoritmussal dolgozik. A vénaszkenner több egyedi jellemzővel bír: 5 millió referenciaponton azonosítja be a testrész (általában a tenyér) vénatérképét 1 másodperc alatt. Mivel a belső ismérvnek minősülő biometrikus azonosító nem lopható el, a szenzor használata nem hagy nyomot, így titkos adatgyűjtést sem teszi lehetővé.
A megoldás alkalmazható például a pénzautomatáknál személyazonosság hitelesítésre, belső azonosító rendszerekben, gépjármű indításgátlóknál, emellett az egészségügyben kizárhatja például a fiktív kezeléseket, műtéteket, vagy a hamis gyógyszerkiírásokat. Az idegenrendészet területén másodlagos azonosító lépcsőként építhető be az útlevél vagy a személyigazolvány mellé, kiszűrhetőek a hamis személyi azonossággal élők, vagy a hamis útlevéllel beutazni kívánók. A megoldás további felhasználására emellett az ügyfél-azonosítás és beléptetés területén is van lehetőség.
150 milliót ad az állam, hogy a tenyerünk lehessen a PIN-kód
Fizetéshez, beléptetéshez, de akár a számítógép zárolásához is lehet használni azt az azonosítási eljárást, amelyet magyar mérnökök fejlesztenek. A fejlesztést az állam is támogatja.
Be is lépnének meg kint is maradnának? Friedrich Merz így vágná át a gordiuszi csomót. 
