.jpg)
A kormány a kis, helyi ellátást biztosító megújuló erőműveket igyekszik támogatni a nagyobb, a kevésbé hatékony erőművek helyett
.jpg)
A klímapolitikáért is felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2020-ig 14,65 százalékra tervezik növelni a megújuló energia arányát a primer energia felhasználásban.
Jelenleg a kötelező átvételi rendszeren (kát) keresztül kapnak támogatást a megújuló energiát hasznosító áramtermelők. A nagy erőművek viszont, amelyek megújuló energiát, például biomasszát használnak, nem elég hatékonyak, mindössze 14-16 százalékos hatásfokkal működnek.
Olajos Péter közlése szerint elsősorban a 20 megawatt alatti, helyi, decentralizált megújuló erőművek termelését támogatnák, mégpedig a kötelező átvételi rendszer átalakításával, amiben az egyik fő szempont a hatékonyság lesz.
A biogáz felhasználásával kapcsolatban a helyettes államtitkár rámutatott, hogy ebben az energiafajtában - éppen a tárolhatósága miatt - még sok lehetőség van. Jó példaként említette, hogy a biogáz- és a földgázipar szereplői megkezdték a tárgyalásokat arról, hogy miként lehetne a biogázt alkalmassá tenni arra, hogy földgázvezetéken szállítsák.
A helyettes államtitkár jó esélyt lát a napelemek elterjedésére is, mivel ezek hatékonysága az elmúlt években növekedett, az áruk viszont rohamosan csökken. Olajos Péter jelezte, hogy távol-keleti befektetőkkel tárgyal magyarországi napelem- gyártásáról, és megjegyezte, hogy a Sanyo cég Dorogon jelentősen bővítette napelem-összeszerelő kapacitásait.
Fontos - mondta Olajos Péter - az innováció a megújuló energiában is. A magyar villamosenergia-rendszer rugalmatlan, így a megújuló energiából nem minden esetben kellene áramot előállítani. Lehetne például a napenergiát hidrogén előállítására használni, amely a gépkocsik meghajtására lenne alkalmas.
Olajos Péter a hagyományos energia árának drasztikus emelkedése és a készletek kimerülése miatt nagy jelentőséget tulajdonít az alternatív energiának is: annak, ami nem az atom-, a megújuló vagy a fosszilis energia körébe tartozik. Az alternatív energia között említette Oláh György felfedezését a metanol felhasználásáról. A Nobel-díjas magyar kémikus vezetésével fejlesztették ki az energiacellát, amely felválthatja a hagyományos energiaforrásokat.
MTI
A testület Volodimir Zelenszkij béketerve mellett kívánt állást foglalni, de a magyar vétó miatt ez nem sikerült. A többi béketerv belefoglalását a dokumentumba a testület elutasította. 
