.jpg)
Az egész életre szóló, megszakítások nélküli karrier eltűnőben van, a magyar munkavállalók majdnem kétharmada arra számít, a következő öt évben karriert vált Az egész életre szóló, megszakítások nélküli karrier egyre inkább eltűnőben van, a magyar munkavállalók majdnem kétharmada arra számít, a következő öt évben karriert vált.
A válaszadók 35 százaléka által megjelölt fő ok a magasabb jövedelemigény, ezt követi a személyes érdeklődés megváltozása (25 százalék), majd a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtésének igénye (19 százalék) - derül ki a Kelly Global Workforce Index felméréséből.
Jónás Anikó, a cég ügyvezető igazgatója szerint a korábbi generációk számára a karrierváltás egyfajta krízishelyzetet jelentett volna, míg napjainkban ezt a trendet inkább a különböző szakmák, ismeretek és készségek keresettségében, illetve a munkavállalók személyes érdeklődési körében bekövetkező változások leképeződésének tekintjük. A karrier megszakításával kapcsolatos hozzáállás átalakulásának egyik jele, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada (70 százalék) úgy véli, gyes, betegség vagy egy hosszabb szabadság után is ugyanazon a szinten tudná folytatni karrierjét.
A gazdaság egyes szektorait vizsgálva az látszik, hogy a karrierváltás kérdésével a kiskereskedelemben, vendéglátásban illetve ügyfélszolgálati területen dolgozók szembesülhetnek a legnagyobb valószínűséggel. Arra a kérdésre, hogy mi a szakmai előmenetel legfontosabb eleme – a tapasztalat, avagy a végzettség – a válaszadók túlnyomó többsége (77 százalék) a tapasztalatot jelölte meg, míg 18 százalék választotta a végzettséget, 5 százalék pedig nem tudott dönteni.
A felmérés legtöbb résztvevője (57 százalék) szerint az álláskeresés során egy ember tehetségét, és munkára való alkalmasságát szakmai tapasztalatai jelzik a legjobban. Ezután következik az interjún nyújtott teljesítmény (26 százalék), a munkáltatói referenciák (9 százalék) majd a végzettség (8 százalék).
A válaszadók több mint fele (56 százalék) állítja, törekszik rá, hogy vezető beosztásba kerüljön, 38 százalékuknak nincs ilyen vágya, 6 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben.
A legfontosabb ok, amiért valaki nem vágyik vezető pozícióra, az ambíció hiánya – ezt jelölte meg a megkérdezettek 33 százaléka. 29 százalék úgy gondolja, nem bírná az ezzel járó nyomást illetve stresszt, 17 százalék attól fél, a pozíció kihatna a munka és a magánélet egyensúlyára, míg 13 százalék úgy érzi, nem rendelkezik a szükséges végzettséggel vagy készségekkel. A felmérés résztvevőinek 94 százaléka szerint „rendkívül fontos” vagy „fontos”, hogy az ember képezze magát és fejlessze készségeit szakmai előmenetele érdekében.
Jónás Anikó, a cég ügyvezető igazgatója szerint a korábbi generációk számára a karrierváltás egyfajta krízishelyzetet jelentett volna, míg napjainkban ezt a trendet inkább a különböző szakmák, ismeretek és készségek keresettségében, illetve a munkavállalók személyes érdeklődési körében bekövetkező változások leképeződésének tekintjük. A karrier megszakításával kapcsolatos hozzáállás átalakulásának egyik jele, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada (70 százalék) úgy véli, gyes, betegség vagy egy hosszabb szabadság után is ugyanazon a szinten tudná folytatni karrierjét.
A gazdaság egyes szektorait vizsgálva az látszik, hogy a karrierváltás kérdésével a kiskereskedelemben, vendéglátásban illetve ügyfélszolgálati területen dolgozók szembesülhetnek a legnagyobb valószínűséggel. Arra a kérdésre, hogy mi a szakmai előmenetel legfontosabb eleme – a tapasztalat, avagy a végzettség – a válaszadók túlnyomó többsége (77 százalék) a tapasztalatot jelölte meg, míg 18 százalék választotta a végzettséget, 5 százalék pedig nem tudott dönteni.
A felmérés legtöbb résztvevője (57 százalék) szerint az álláskeresés során egy ember tehetségét, és munkára való alkalmasságát szakmai tapasztalatai jelzik a legjobban. Ezután következik az interjún nyújtott teljesítmény (26 százalék), a munkáltatói referenciák (9 százalék) majd a végzettség (8 százalék).
A válaszadók több mint fele (56 százalék) állítja, törekszik rá, hogy vezető beosztásba kerüljön, 38 százalékuknak nincs ilyen vágya, 6 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben.
A legfontosabb ok, amiért valaki nem vágyik vezető pozícióra, az ambíció hiánya – ezt jelölte meg a megkérdezettek 33 százaléka. 29 százalék úgy gondolja, nem bírná az ezzel járó nyomást illetve stresszt, 17 százalék attól fél, a pozíció kihatna a munka és a magánélet egyensúlyára, míg 13 százalék úgy érzi, nem rendelkezik a szükséges végzettséggel vagy készségekkel. A felmérés résztvevőinek 94 százaléka szerint „rendkívül fontos” vagy „fontos”, hogy az ember képezze magát és fejlessze készségeit szakmai előmenetele érdekében.
Privátbankár
Spanyolország elutasítja a NATO védelmi kiadásainak 5 százalékra emelésére irányuló „ésszerűtlen és kontraproduktív” javaslatot. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
