A Költségvetési Tanács azért kért újabb információkat, mert ugyan véleményezte a júniusban benyújtott 2013-as büdzsé tervezetet, amelyhez tett észrevételeit figyelembe is vették a képviselők, ám közben a Parlament több, a költségvetés bevételi és kiadási oldalát, valamint az adórendszert módosító javaslatot fogadott el. Ennek nyomán alapjaiban változtak meg a 2013-as költségvetés sarokszámai és a büdzsé tervezet teljesen más lett, mint amit a tanács korábban vizsgált.
A Költségvetési Tanács szerint a tranzakciós adó átalakítása, a kisvállalati adó és a tételes vállalati adózás bevezetése, valamint a munkáltatói járulékterheket érintő változások nyomán alaposan átalakul a vállalatokat terhelő adók rendszere. Ezek pedig hatással lehetnek a jövő évi költségvetési hiányra, viszont ez már csak részletes hatástanulmányok alapján ítélhet ő meg.
A költségvetés az adóbeszedés hatékonyságának tervezett javításából a GDP több mint fél százalékát kitevő többletbevétellel számol. A jelentős hatékonyságjavulást alátámasztó intézkedési tervek azonban nem ismertek. Ezért a tanács fontosnak tartja, hogy a szükséges információk birtokában formáljon véleményt ezekről a folyamatokról is.
Orbán Viktor egy hónapja hirdette meg a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervét: ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.
Erről a 300 milliárd forintos csomagról viszont várhatóan már szeptemberben szavaz a parlament.
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
