Az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint jelentős, a cégek árbevételének mintegy 8 százaléka érkezik a késedelmes kintlévőségek behajtásából. A kintlévőség-kezelő vállalatcsoport 17 európai országban, 3400 vállalati döntéshozót kérdezett meg kutatásában.
Szinte minden második magyar cég
A magyarországi cégek képviselői közül minden második (48 százalék) nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok, valamint az ügyvédi irodák is.
Ez az arány nem mutat jelentős változást az elmúlt évhez képest, és Európai összehasonlításban magasnak számít. Az összes megkérdezett európai vállalat 37 százaléka működik együtt külső partnerrel.
A cégek a saját tartozásaikat fizetik ki vele
A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy a behajtásból származó pénzt a vállalatok legtöbbször saját kintlévőségeik törlesztésére (54 százalék) használják fel, míg 50 százalékuk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget. Jelentős hányad (46 százalék) említette, hogy tevékenységi körének bővítésére, vagy kutatás-fejlesztésre költ (38 százalék), a vállalatok 24 százaléka pedig a pénzügyi piacon fekteti be ezt a bevételt.
A fejlesztésekre is jut
Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése számos pozitív hatást gyakorol a gazdaság teljesítménye szempontjából: Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok a behajtásból befolyó összegeket nem feltétlenül a napi működésre, hanem sokkal inkább olyan gazdaságélénkítő tevékenységekre költik, mint a munkahelyteremtés, a tevékenységi körök bővítése vagy éppen a K+F.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendőrségi lépéseket is tesz.
