.jpg)
A szektorra jellemző volumen-ingadozás miatt bizonytalanok és bizalmatlanok az érintettek az elektronikai gyártócégekkel szemben A szektorra jellemző volumen-ingadozás miatt bizonytalanok és bizalmatlanok az érintettek az elektronikai gyártócégekkel szemben. Ugyanakkor elvárják, hogy a szereplők az eddiginél mélyebben foglalkozzanak az elektronikai hulladék kérdésével.
A B&P Braun & Partners felmérésében a legmagasabb pontszámot a Nokia Komárom Kft. érte el, a második a Philips Magyarország lett, a szektor harmadik legjobbja pedig a Sanyo Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. volt. Közöttük, illetve a lista végén szereplő vállalatok között jelentős különbség mutatkozott, azaz nagyok az eltérések az elektronikai gyártócégek megítélésében. Erre valószínűleg az is hatással volt, hogy mennyire ismertek az adott vállalat fogyasztói márkái.
Az öt vizsgált dimenzió mindegyikében közepes vagy gyenge átlageredményt értek el a vizsgált cégek. A Leadership, azaz a jövőre vonatkozó tervek és a vállalatirányítási kérdések terén érték el a legmagasabb átlagos pontszámot a szektor képviselői, ugyanakkor az érintettek ezt találták reputációs szempontból a legkevésbé fontos dimenziónak.
A második legjobban szereplő dimenzió az Elismertség lett, ahol a partneri és munkaadói vonzerőt, illetve a termékek és szolgáltatások észlelt minőségét ítélték meg a kutatás résztvevői. Hangsúlyozták, hogy a megbízások függvényében folyamatosan változó munkaadói állomány toborzása és megtartása, illetve a tehetséges munkaerő megszerzése érdekében a gyártócégek esetében kiemelt fontossággal bír a jó munkaadói reputáció.
Közepesen gyengének mondható a szektor szereplőinek a Vállalati polgárság terén elért eredménye, amely az öt vizsgált dimenzió közül a harmadik lett. A vállalat szűkebb és tágabb környezetéhez való viszonyulását jellemzi, ennek részeként többek között az írott és íratlan szabályok betartását vizsgálja. Erre a területre vonatkozóan az érintettek az elektronikai hulladékokkal kapcsolatos felelősséget emelték ki. Véleményük szerint a szektor szereplőinek nagyobb szerepet kellene vállalniuk az elektronikai hulladék leadásával, újrahasznosításával és veszélyeivel összefüggő edukáció terén.
Az előző dimenziók pontszámaitól némileg elmaradva a Hitelesség lett a negyedik, amelyben a vállalati működés hitelességéről és átláthatóságáról mondtak véleményt a kutatás résztvevői, akik ezt tartották a legfontosabb területnek. A megrendelési volumen hullámzása miatt kérdésesnek tartották az elektronikai cégek hitelességét, ami nagyfokú bizalmatlanságot eredményezett a különböző érintetti csoportok képviselőinek körében.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel a szektor szereplői elsősorban az olcsó munkaerő miatt választották Magyarországot, hosszú távú jelenlétük elég bizonytalan, ez tovább növeli a bizalmatlanságot. Az ötödik helyre pedig a vállalatok és érintettjeik közötti partneri kapcsolatok megítélése, azaz az Érzelmi közelség került, ez lett tehát a leggyengébben teljesítő dimenzió.
Az öt vizsgált dimenzió mindegyikében közepes vagy gyenge átlageredményt értek el a vizsgált cégek. A Leadership, azaz a jövőre vonatkozó tervek és a vállalatirányítási kérdések terén érték el a legmagasabb átlagos pontszámot a szektor képviselői, ugyanakkor az érintettek ezt találták reputációs szempontból a legkevésbé fontos dimenziónak.
A második legjobban szereplő dimenzió az Elismertség lett, ahol a partneri és munkaadói vonzerőt, illetve a termékek és szolgáltatások észlelt minőségét ítélték meg a kutatás résztvevői. Hangsúlyozták, hogy a megbízások függvényében folyamatosan változó munkaadói állomány toborzása és megtartása, illetve a tehetséges munkaerő megszerzése érdekében a gyártócégek esetében kiemelt fontossággal bír a jó munkaadói reputáció.
Közepesen gyengének mondható a szektor szereplőinek a Vállalati polgárság terén elért eredménye, amely az öt vizsgált dimenzió közül a harmadik lett. A vállalat szűkebb és tágabb környezetéhez való viszonyulását jellemzi, ennek részeként többek között az írott és íratlan szabályok betartását vizsgálja. Erre a területre vonatkozóan az érintettek az elektronikai hulladékokkal kapcsolatos felelősséget emelték ki. Véleményük szerint a szektor szereplőinek nagyobb szerepet kellene vállalniuk az elektronikai hulladék leadásával, újrahasznosításával és veszélyeivel összefüggő edukáció terén.
Az előző dimenziók pontszámaitól némileg elmaradva a Hitelesség lett a negyedik, amelyben a vállalati működés hitelességéről és átláthatóságáról mondtak véleményt a kutatás résztvevői, akik ezt tartották a legfontosabb területnek. A megrendelési volumen hullámzása miatt kérdésesnek tartották az elektronikai cégek hitelességét, ami nagyfokú bizalmatlanságot eredményezett a különböző érintetti csoportok képviselőinek körében.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel a szektor szereplői elsősorban az olcsó munkaerő miatt választották Magyarországot, hosszú távú jelenlétük elég bizonytalan, ez tovább növeli a bizalmatlanságot. Az ötödik helyre pedig a vállalatok és érintettjeik közötti partneri kapcsolatok megítélése, azaz az Érzelmi közelség került, ez lett tehát a leggyengébben teljesítő dimenzió.
„Nem csak a fogyasztókkal mindennapi kapcsolatban álló vállalatok számára fontos a reputáció, hiszen egy gyártócég is sok érintett életére van hatással, akik véleményt alkotnak róla és ezt környezetük számára közvetítik. Ezeknek a cégeknek is vannak munkavállalóik, beszállítóik; jelentős gazdasági szerepük miatt pedig az átlagos újságolvasó is ismeri őket. Éppen ezért a tevékenységükkel, terveikkel kapcsolatos külső és belső kommunikációra érdemes nagy hangsúlyt helyezniük. Utóbbi a munkaadói megítélés miatt is kiemelt fontosságú” – mondta el Iglódi Csaba, a B&P Consulting ügyvezető igazgatója.
Az elektronikai gyártócégek eredményei – Reputation Rating 2011
Privátbankár
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX minimális, 35,54 pontos, 0,05 százalékos plusszal, 73 084,05 ponton zárt pénteken. 
