(1).jpg)
Az egykori Állami Vagyon Ügynökség igazgatótanácsának tagja, volt pénzügyminiszter kiállt a magyar cukorgyárak privatizációja mellett A képviselők a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország 2004-es EU csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő és annak itthoni következményeit feltáró vizsgáló bizottság ülésén tájékozódtak Bokros Lajosnak, a kérdéskörrel kapcsolatos véleményéről.
A volt pénzügyminiszter szerint a 90-es évek elején az ÁVÜ-nél egyetértés volt abban, hogy a cukorgyárak privatizációja fontos. Bokros Lajos még hozzátette: a magánosítás során nem a vételár maximalizálás volt az elsődleges szempont, hanem a jövedelemtermelő képesség fokozása. Egyben emlékeztetett arra is, hogy a cukorgyárak privatizációjának semmi köze sincs a gyárak bezárásához.
A bizottság legutóbbi ülésén Csepi Lajos, az ÁVÜ egykori ügyvezető igazgatója azt mondta: privatizációs szempontból pozitív folyamat volt a magyar cukorgyárak 1990-ben elindított magánosítása, mert a cukoripar akkori problémájára megoldást kínált azzal, hogy a várakozás szerint az új partner pótolja a piacokat, az elmaradt állami fejlesztési forrásokat, és ápolja a termelőkkel lévő kapcsolatot. Az 1990 tavaszán létrejött ÁVÜ az első időszakban nem tudta meghatározni a magánosítást, "mentette, ami menthető": a vállalati tanácsok már a vagyonügynökség létrejötte előtt előkészítették a szerződéseket, azokat tette az igazgatótanács (it) elé.
A magyar cukoripar elmúlt 20 évével foglalkozó sorozatunk első részében a Cukoripari egyesülés munkatársa arról beszél a Privátbankárnak, hogy a rendszerváltáskor "volt egy elméleti megfontolás is, miszerint a privatizált cég jobban működik, mint az állami és lassan mindenki megértette, hogy a helyzet tarthatatlan és a nem hatékonyan működő gyárakat bezárni, a megmaradókat pedig fejleszteni kell, de mindezt már nem akarta elvégezni az állam". Az átalakulást termelői oldalról bemutató második részben pedig Kelemen István a Cukortermelők Országos Szövetségének főtitkára jegyezte meg, a privatizáció nem volt kellően átgondolt, a ´90-es évek zavarának kiindulópontja a nem megfelelően végbement magánosítás.
MTI, Privátbankár
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX minimális, 35,54 pontos, 0,05 százalékos plusszal, 73 084,05 ponton zárt pénteken. 
