A cégek nagy tömege hiába szeretné elérni a fizetési határidők csökkentését, ebben pont azok ellenérdekeltek, akik diktálnak. Nevezetesen a kevesebb, de sokkal komolyabb gazdasági – és így lobbi – erőt képviselő állami intézmények, önkormányzatok, azok cégei, multik, s egyéb vállalkozások, amelyeknek érdekében áll, hogy minél hosszabb ideig finanszíroztassák magukat a beszállítóikkal – mutat rá a probléma megoldásának legnagyobb gátjára Kárpáti Gábor, a Coface ügyvezető igazgatója. Az ok egyszerű: ingyen hitelről van szó, ami sokkal olcsóbb, mint akár a tulajdonosi, akár a külső finanszírozás, mivel késedelmi kamatról az esetek zömében szó sincs – mondja, hozzátéve: két normális keretek között működő cég között egy elharapózó késedelmes fizetés után természetesen azért működtetik a késedelmi kamatot.
Bagyura András, a cég kereskedelmi igazgatója egy példán vezeti le a jelenlegi helyzetet: a piramis tetején lévő multi láncok eleve úgy kalkulálják a cash flow-t, hogy bármilyen számlát kapnak azt – mondjuk – 120 napig nem fizetik ki. Ez máris érinti a neki beszállítók százait és ezreit, amelyek a nekik beszállítókat állítanak át ugyanerre, míg végül a felülről szerveződő piramis legalján lévők kénytelenek e szabályok szerint játszani, ha egyáltalán megrendeléshez akarnak jutni. Tovább rontja a helyzetet, hogy ha a piramis tetején lévő eladó-vevő viszonylatban még csak egy 30 vagy 60 napos a tolerált késedelem, mire az egy többszörös beszállítói láncolaton keresztül lecsorog és az alatta lévők is tovább késnek, akkor az alapbeszállító már 120-180 nap után juthat csak a pénzéhez. Így válik a rendszer finanszírozhatatlanná.
Az üzleti életben – elsősorban a fent említett területeken, ágazatokban – egyre inkább jellemző, hogy a szerződésben rögzített harminc napos fizetési határidő mellé – szóban vagy írásban – további 30 napos vagy még hosszabb büntetlen késedelmet engedélyeznek a felek, azaz tulajdonképpen 30+30, azaz 60 napos fizetési határidővel dolgoznak.
Ráadásul - világít rá a jelenség egy másik vetületére Bagyura - tovább bonyolítja az amúgy is nagyon kusza helyzetet, hogy - elsősorban a multik - alkalmazzák a visszaszámlázások, ellenkövetelések és kompenzációk rendszerét. Szinte soha nem egyirányú ugyanis a rendszerbe való beszállítási tevékenység, hiszen miközben a beszállítónak van egy alapkövetelése a vevővel szemben, ez utóbbinak is vannak leróni való követelései az előbbi felé, például a polcpénz, a marketing hozzájárulás összege. S innen kezdve ellenszámláznak egymásnak a felek. Ezért részben kifizetetlen számlák tucatjai vannak a vevő és a beszállító között, egy részüket ugyanis részben kompenzálják egy-egy számlával, aminek a fizetési határideje más, mint a fő számláé. S akkor még nem szóltunk olyan, a kuszaságot tovább növelő tételekről, mint az áru-visszaszállítások, a reklamációk rendezése – elemzte a helyzetet a kereskedelmi igazgató.
Az iparban rövidebbek a fizetési határidők, s kevésbé okoz problémát a körbetartozás. A termelés ugyanis a beszállítóktól is függ, így a vevőnek is érdeke a beszállító finanszírozása. Itt még gyakori az előleg fizetése is. A mezőgazdaságban ugyan jellemző a körbetartozás, ám ott eddig nem okozott tömeges bedőléseket, aminek egyrészt az ágazatban működő vállalkozások százezres nagyságrendje az oka, másfelől pedig az, hogy ha másból nem, a különféle földalapú és egyéb állami, uniós támogatásokból általában talpon tudnak maradni - tette hozzá Bagyura András.
A Coface szerint a válság hatására nagyon sok vállalkozás óvatosabbá vált a partnerek kiválasztásában s megtanulta monitorozni üzleti partnereit. Sokan rövidebb fizetési határidőkkel igyekeznek operálni, illetve rugalmasan, ha szükséges belefolynak a partnercég finanszírozásába. Emellett a cégek maguk is tanulják saját likviditásuk kezelését, azt, hogy valamilyen szinten – például faktoring igénybevételével – kompenzálják a vevőkésedelmeket. Az elmúlt időszakban sok olyan cég volt, amelyik eredményesen jött ki a nehéz helyzetből, meghozta azokat a döntéseket, amelyek kényelmes piaci környezetben még elhalasztott volna. Ezek jól reagáltak a válságra, növelték a piaci részesedésüket és eredményességüket - olvasható a közleményben.
Privátbankár