A politikus elismerte: a korábban megjelent értesüléseknek megfelelően valóban háromszázmilliárd forint körüli többletet igényelhet a kidolgozás alatt álló új közoktatási koncepció és pedagógus életpálya-modell finanszírozása. A pénznek azonban nem azonnal, nem egy összegben, és főként nem jövőre kell rendelkezésre állnia. Az oktatásügybe beruházni viszont muszáj, ehhez megvan a politikai támogatás és egyetértés – hangzott a nyilatkozatban. Az államtitkár kijelentette, a koncepcióban tervezett nulladik felzárkóztató évfolyam kapcsán kényesen ügyelnek majd rá, hogy a szegregáció látszatát is kerüljék az új, a szakma által egyébként elsöprően támogatott megoldás kapcsán.
Arra a felvetésre, hogy az új rendszer startját Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője 2012 szeptemberére jósolta, úgy nyilatkozott Hoffmann, hogy ez nem jelenti azt, hogy 2012-ben háromszázmilliárd forint plusz összegre volna szükség a közoktatásban. “Gőzerővel folynak a számítások, háromféle verzióban, hogy az életbeléptetés időpontjától függően melyik évben mennyivel terhelné meg a költségvetést ez a rendszer”. Megjegyezte: elsőre ez az összeg, a háromszáz milliárd forint, talán ijesztőnek hangzik, de mellette azt is látni kell, hogy az elmúlt nyolc évben legalább százmilliárd forintot kivontak a már akkor is szegény oktatásügyből. “Ha csak ezt vissza tudnánk forgatni, már akkor is óriási esélyünk volna “ - szögezte le az oktatási államtitkár.
Hoffmann Rózsa megjegyezte: az Európai Unió minden országa, de az OECD fejlett országai is teljes mértékben egyetértenek abban, hogy az oktatásba még a gazdasági válság éveiben is szükséges beruházni, mivel ez teremtheti meg a növekedés alapját. Kérdésre válaszolva kijelentette: a kormányzat idei, 250 milliárdos stabilitási alapjának felállításakor az oktatási intézményektől egyetlen fillért sem vonnak el, az oktatási államtitkárság belső költségvetését persze érintik az alap felállításához szükséges költségvetési zárolások.
Jelentős béremelés
Az életpálya-modell szerint növekszik majd a pedagógusok bére, anyagi megbecsültsége is. Hoffmann Rózsa azt mondta: a koncepcióban jelenleg az szerepel, hogy az induló gyakornoki alapbér körülbelül kétszázezer forint lenne. “Ez egy radikális emelés a mostani gyakorlathoz képest, ahol is egy egyetemet végzett tanár induló bruttó bére százhúsz ezer forint körül van, nettóban ez százezer forint alatti összeg” - érvelt a szakpolitikus.
Az emelésre azért van szükség, hogy a gyermekek jobban érezzék magukat az iskolában, hogy mindegyik gyermek a saját lehetőségei szerint optimálisan fejlődhessen. Ezt a szisztémát és hozzáállást viszont azoktól a pedagógusoktól lehet majd igazán elvárni, akik nyugodtak, derűsek és optimisták, mert megbecsültek és normális fizetéssel bírnak – hangoztatta a szakember a Duna Televízió műsorában.
A magasabb összegű bérezés 2012-től vagy 2013-tól indulhat, a konkrét dátumra azért nem mert ígéretet tenni a szakpolitikus, mert még nem világos, hogy a gazdasági helyzet mikortól teszi lehetővé a startot – hangzott az interjúban. Abban viszont biztos az oktatási államtitkár, hogy még ebben a kormányzati ciklusban beindul az új életpálya-modell és a vele járó magasabb bérezés.
Nem lesz szegregáció
Viták is vannak a közoktatási törvény körül – sokan tartanak attól, hogy a nulladik, felzárkóztató évfolyam bevezetése az általános iskola illetve a középiskola megkezdése előtt inkább további szegregációhoz vezet, semmint a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítéséhez. Vitatják tovább az érettségi előtt a köteles önkéntes munkát is – vetette fel a Közbeszéd.
A nulladik évfolyam ötletét a szakma nagyon jól fogadta, ötezer oldalnyi véleményt kaptunk a közoktatási törvény koncepciójához, ezen belül elsöprő a bevezető évfolyam támogatása – reagált a felvetésekre Hoffmann Rózsa. “Elég sok kisebbségi önkormányzati vezetővel is végigtárgyaltam a kérdést, és megértették: nem szegregálni akarunk. Minden leszakadó gyermeknek – származástól függetlenül -, aki igen nagy hátránnyal bír hat éves korában, mert nem foglalkoztak vele otthon, alacsony a szókincse, így nincs rá esélye, hogy fel tudjon zárkózni – nekik szakértői vélemények alapján is jó megoldás lehet az a nulladik évfolyam, ahol egyéni fejlesztési tervvel, fokozatosan bevezetik őt az iskolai gyakorlatba. Nagy a szakmai támogatottsága a tervnek, azt hiszem, ez meg fog valósulni - szögezte le a szakpolitikus.
"Ami pedig az érettségi előfeltételeként megállapított közösségi munkát illeti: elfogadom, hogy ellentét feszülhet a két szó, a kötelező és az önkéntes között. Itt kötelező közösségi munkáról, ha úgy tetszik, humanitárius munkáról van szó, annak érdekében, hogy a fiatalok gyakorolhassák azt is, hogy jót tesznek másokért és nem csak önmagukért” - nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának.
Privátbankár