Tarlós István elmondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna az intézményeknél és azt a BKV működési céljaira fordítaná, 6 milliárd plusz 4 milliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9 milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes nem kötelező feladatot és a legvégsőbb esetben tarifaemelésről is döntene, ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást.
Abban a pillanatban, hogy ez nem történik meg, a hiteleket vissza kell fizetni, ami egy pillanat alatt a BKV közvetlen, szó szoros értelmében vett fizetésképtelenségét jelenti" - tette hozzá Tarlós István.
A városvezető álláspontja szerint a főváros "erején felül, a lehetőségei végső határáig összeszedte a tartalékait és a forrásait", az intézmények rovására "összekapart" 21 milliárd forintot, s "ha az állam ezek után is közömbös marad, akkor azokat a politikusokat fogja terhelni a felelősség a BKV leállásáért, akik a társaság helyzetének stabilizálása ellen dolgoznak a parlamentben vagy nyilatkozataikban".
"Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a közszolgáltatások rendszere is" – jegyezte meg Tarlós István.
A főpolgármester arra is kitért, hogy ezeket az "áldozatokat" csak akkor hozza meg, ha az állam hajlandó segíteni, hiszen maga a Városháza működőképes, itt egyedül a BKV-ról van szó.
"Ha még a normatív támogatást is befagyasztották, az mindennek mondható, csak segítségnek nem" – jelentette ki a városvezető, hozzátéve, hogy így május 1-jén az új közszolgáltatási szerződést sem kötheti meg a BKV.
Mint mondta, ha a BKV működése leáll, akkor ez nemcsak a "közlekedési káoszt és a politikai skandalumot hozza magával", hanem például a 185 milliárdos uniós metrótámogatás is odavész. Megjegyezte: ezzel mindent összevetve a városnak hozzávetőleg 300 milliárd forint közvetlen kára lehet és az állam kára is elérheti a 150 milliárdot.
Felidézte azt is, hogy 2010 végén 70 milliárd forint adóssága volt a BKV-nak, 20 éve valamennyi pénzügyi jelentés szerint megoldatlan volt a cég működési finanszírozása, a járműállományt pedig 15 éve le kellett volna cserélni. Megjegyezte azt is, hogy "ennél a cégnél fizették ki a 60-100 milliós végkielégítéseket, innen szivárogtattak ki milliárdokat fiktív szerződésekkel".
A főpolgármester azt mondta: amit a főváros egy év alatt tenni tudott, azt megtette; 26 ízben tett javaslatot az államnak a BKV helyzetének feloldására, és ennél jóval többször jelezte a problémát.
Csak márciusig 45 milliárdnyi adóssága jár le a BKV-nak - összeül a válságstáb
A BKV kritikus helyzete miatt jövő szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését a főpolgármester.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
