A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek évek óta az éves vendégforgalom 4–5 százalékát fogadják. A külföldi vendégek 502 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 18, az éjszakáké pedig 19 százalékkal nőtt 2011. január hónaphoz viszonyítva. A legjelentősebb küldő országok közül – Lengyelországból, Ausztriából – érkezett vendégek eltöltött éjszakáinak száma csökkent, az olasz vendégéjszakák száma stagnált, míg a Németországból, Oroszországból, Franciaországból, Csehországból, Romániából az Egyesült Államokból, valamint az Egyesült Királyságból érkezett vendégek éjszakáinak száma nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül – a kétcsillagos egységek kivételével – minden kategóriában számottevő volt a növekedés. A külföldi vendégek száma mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
A belföldi vendégforgalom is nőtt
Az év első hónapjában a belföldi vendégek 461 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 3,5, az éjszakáké 2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A vendégforgalom növekedése kilenc turisztikai régióból ötöt érintett. A belföldivendég-forgalom 81 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 4 százalékkal bővült. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 33 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagosok 45, a négycsillagosok 39 százalékos foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében 2,1 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli: 46 százalék volt.
|
| Szálloda. |
Januárban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 3 százalékkal nőtt (14 247 forint), az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 10,5 százalékkal (4722 forint) emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára januárban 8900 és 27 700, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2200 és 11 500 forint között alakult.
15 százalékkal nőtt a szálláshelyek árbevétele
A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele 15 százalékos folyó áras emelkedéssel kedvező képet mutatott januárban, miközben a szálláshely-szolgáltatás árindexe 2,4 százalékos inflációt mutat. A kereskedelmi szálláshelyek az év első hónapjában összesen 15 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 7,6 milliárd forint volt. A forint/euró árfolyam 307 forint volt januárban, 32 forinttal (12%-kal) gyengébb, mint egy évvel korábban.
A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján januárban még 1518 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket és már 984 egység Széchenyi Pihenőkártyát. A belföldi vendégek januárban 441 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely-szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 94 százalék volt. Az összeg megfelelt a belföldi szállásdíjbevétel 18 százaléknak.
Budapesten is több volt a látogató
Budapesten a belföldivendég-éjszakák számának visszaesése mellett – a külföldivendég-forgalom dinamikus növekedésének eredményeképpen – a vendégforgalom összességében 15 százalékkal emelkedett. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken januárban közvetlenül 26 ezer főt foglalkoztattak, ez 2 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszaki adat. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.
A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. január 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2090 volt, ezen belül 828 szálloda 49 ezer szobával, 851 panzió 9 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 411 volt.
Lényegében 2022 nyarától nem képes érdemi növekedést felmutatni a magyar gazdaság. 
