A Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A kormányzat eltökélt abban, hogy megoldást találjon a mezőgazdasági termelést érintő kockázatok kezelésére. Ebbe illik bele az új, egységes kárfelelősségi rendszer, amely a múlt év január 1-jétől működik.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében megvalósuló projekt - amelynek végrehajtására 1,25 milliárd forint forrás áll rendelkezésre - a kárfelelősségi rendszer hatékony működtetését szolgálja. Megbízható elektronikus adatkapcsolatot biztosít a kárenyhítési eljárásban együttműködő szervezetek között, illetve adatbázist biztosít a döntésekhez.
Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke elmondta: a projekt célja, hogy az utóbbi időben tapasztalható - vélhetően a klímaváltozással összefüggő - gyakran szélsőséges időjárási viszonyok okozta károk, mint az aszály, a jégverés, a fagy, a víz és a vihar enyhítését egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tegye. A mostani kárenyhítési rendszer három pilléren nyugszik: egyrészt a gazdálkodók befizetései, másrészt az államnak, a gazdákéval azonos mértékű anyagi szerepvállalása, harmadrészt pedig a piaci szereplők - azaz a biztosítók - szerepvállalása adják a kárenyhítés anyagi fedezetét.
A múlt évben az első két pillér forrásai összesen 8,4 milliárd forintot tettek ki. Ez fedezetet nyújtott a bejelentett károk - ezek száma 2012-ben mintegy 30 ezer volt - enyhítésére. A múlt évben a kárenyhítési rendszernek 74 ezer gazdálkodó volt a tagja, míg az idén ez 77 ezer körül mozog - tette hozzá. A kárenyhítésre az idén rendelkezésre álló forrás mértékét az MVH elnöke még nem tudta megmondani, mivel az egységes kérelem még június 10-ig benyújtható. Ennek keretében jelenik meg ugyanis a kárenyhítésben való részvétel is.
Palkovics Péter úgy vélte, az üzleti biztosítók érdeklődése nő az ilyen irányú biztosítási konstrukciók iránt. A gazdálkodók ugyanis csak úgy kaphatják meg a 100 százalékos kárenyhítést, ha rendelkeznek üzleti biztosítással is. Az üzleti biztosítás megkötését azzal is ösztönzik, hogy 65 százalékos díjtámogatás jár a biztosítási díjhoz.
A most bemutatott projekt, a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer konzorciumi formában valósul meg. A konzorcium vezetője az MVH, tagjai pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) mellett a VM, továbbá együttműködő partner még a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Az eredeti számot megduplázhatják.
