|
| Mindent hamisítanak, például gyógyszert is. Kép forrása: a NAV egyik korábbi fogása. |
Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthető iparágak alkotják az EU gazdaságának gerincét: a gazdasági összteljesítmény körülbelül 40 százaléka (4700 milliárd euró), a harmadik országokba irányuló export 90 százaléka innen származik, illetve a szektor biztosítja közvetlen vagy közvetett módon az uniós állások mintegy 35 százalékát, azaz hozzávetőleg 77 millió munkahelyet. Mindemellett az IPR-iparágakban tevékenykedő cégek esetében dolgozónként átlagosan 29 százalékkal magasabb bevétellel lehet számolni, vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve 20 százalékkal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal - áll a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb reprezentatív kutatásában, amely 130 ezer európai uniós vállalkozás adatait vizsgálta.
Milliárdos károk, persze euróban
Az EU legjobban teljesítő szektorát azonban egyre jobban fenyegetik a hamisítások, a védjegybitorlások, illetve a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélések.
„A nemzetközi bűnszervezetek által végzett hamisítási tevékenységek uniós szinten óriási károkat okoznak, ami figyelembe véve az IPR-iparágak arányát az EU teljes gazdasági teljesítményén belül, igen veszélyes tendencia” – mondta el Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. A korábbi jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon.
Nagy bajban vannak a kis cégek
A legújabb adatok szerint a hamisítások leginkább a szektorban igen aktív, 1,8 millió kis- és középvállalkozás (kkv) profitabilitását veszélyeztetik, hiszen esetükben az egy főre eső bevétel 32 százalékkal haladja meg a nem szellemi tulajdonjogokhoz köthető szektorban tevékenykedő cégek erre vonatkozó adatait; ugyanez az arány nagyvállalatok esetében 4 százalékos.
Így ellenőrizd!
„Az IP-iparágakban tevékenykedő kkv-ék esetében tulajdonképpen a szellemi tulajdonjog adja a vállalkozás tőkeerejét, amelyet a hamisítás térnyerése könnyen megsemmisíthet. Ennek megóvása érdekében kell minden eszközzel harcolnunk a hamisított árucikkek térnyerése ellen” – tette hozzá Bendzsel Miklós. Ennek kiváló eszközei az OHIM által ingyenesen elérhetővé tett TMview és DesignView nevű adatbázisok, ahol az oltalom alatt álló védjegyek és dizájnok érhetőek el, így a vállalkozások könnyen ellenőrizhetik, hogy nem bitorolják-e egymás szellemi termékeit.
Ami a hamis termékeket illeti, annak ellenére, hogy az elmúlt években növekedett az EU határain belül előállított hamis termékek mennyisége és aránya a teljes forgalmon belül, az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73 százaléka, mennyiség szerinti 66 százaléka származott az országból.
A hamisítás népszerűségét jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 ezer ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2 százaléka egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra, a termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki.
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
