Magyarország vízben gazdag ország, de az egyre szélsőségesebbé váló időjárás nagy károkat okoz, és a termelés kockázatát is növeli. Évről-évre egyre kevesebb csapadék esik, és az is intenzívebben érkezik. Mára a takarmánytermelés is veszélybe került - olvasható a tervezethez fűzött magyarázatban.
A jelenlegi szabályozás szerint csak olyan helyen lehet öntözőtelepet kialakítani, ahol erre igazolhatóan legalább öt évig szükség van. A módosítás célja, hogy kis területen, ideiglenes szivattyúállásokkal, maximum egy öntözési idényre, egyszerűbb eljárással lehessen öntözési engedélyt kérni.
Az egynyári öntözés meghatározása így szól: egy öntözési idényben, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással maximum hektáronként 1200 köbméter öntözővíz kijuttatása, legfeljebb 100 hektárnyi nagyságú területre.
Ezt azok a gazdák tudják alkalmazni, akik gyorskapcsolású vezetékekkel, vagy szórófejekkel meg tudják oldani az öntözést. Így nincs szükség vízépítési munkára, tehát vízjogi létesítési engedély helyett elegendő csak üzemeltetési engedélyt igényelniük.
További egyszerűsítés, hogy az egynyári öntözési engedély kiadásához mindössze egy egyszerűsített talajvédelmi tervre és egy vízvizsgálatra van szükség, amelyek legfeljebb tízezer forintba kerülnek. Ebből az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély díja ötezer forint.
Harc a szárazság ellen: a kormány bevezeti az egynyári öntözést
A kormány bevezeti az egynyári öntözés fogalmát, így a legfeljebb 100 hektáros gazdaságok egyszerűsített engedélyezéssel juthatnak öntözővízhez - az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
