Egy, a városi közlekedésről szóló konferencián Nagy Levente hangsúlyozta: a papíralapú jegyrendszer elavultságát mutatja, hogy az ebből fakadó, mintegy 51-52 milliárd forintos éves bevételnek csupán a 15 százaléka származik jegyeladásból, a többi bérletértékesítésből, ami nem életszerű.
"Az új rendszerben várhatóan jelentősen változni fog ez az arány, erre alapozva gondoljuk, hogy növekedni fognak a bevételek" - fogalmazott a szakember.
A tervek szerint időalapú lesz az új tarifarendszer, ami azt jelenti, hogy adott intervallumokra lehet majd jegyet vásárolni, és ez alatt korlátlan lesz az átszállások lehetősége a főváros különböző tömegközlekedési járművein. Bevezetnének egy napi költség-limitet is, ha valakinek egy napon többet kell utaznia, mint amire számított, akkor se kelljen többet fizetnie egy napijegy áránál. A limit elérése után minden tranzakciója ingyenes lesz azon a napon. Jelenleg csak a metróra érvényes az a szabály, hogy az ott lyukasztott jegyet egy órán keresztül fel lehet használni, igaz, csak egy irányban. Ez azt jelenti, hogy most ha valaki csak két megállót utazik, mondjuk egy buszon, az ugyanannyit fizet, ha jegyet vesz, mint az, aki mondjuk 40 percet utazik ugyanazon a viszonylaton. Az időalapú fizetés tehát "igazságosabb" lesz a mostani rendszernél.
A forrást a projektre hitelfelvétellel és önerővel biztosítja a főváros. Az erről szóló, nyolc éves futamidejű hitelszerződést 54,5 millió eurónyi folyósításáról múlt héten írták alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). A főváros közgyűlése ehhez a beruházáshoz, valamint a jegyautomaták beszerzéséhez 8,3 milliárd forintos önerőt biztosít. A bank hozzájárulásával megkezdődött a tendereztetés, amelynek az előminősítő fázisánál tart a kiíró. Mivel egy igen koncentrált, kevés szereplős piacról van szó, rendkívüli elégedettségre ad okot, hogy kellő érdeklődés mutatkozott az első körben - mondta az igazgató.
Az elektronikus jegyrendszerre a szállítói szerződést várhatóan 2014 elején írják alá a nyertes pályázóval. Első lépésként már jövőre megjelennek az új jegyautomaták, és megkezdődik a chipkártyás bérletek bevezetése. A tervek szerint 2015-16-ban tűnnek el a jegylyukasztók, ezt követően üzemelhetik be az új beléptető-kapukat.
Egy ideje már tesztelik a világ négy nagy, elismert kapugyártójának a termékeit a fővárosban. "Hírverés nélkül is rendkívül pozitív a fogadtatás" - fogalmazott az igazgató. Hozzátette, úgy számolnak, hogy a beruházás bőven megtérülhet azokból a pluszbevételekből, amelyeket az új rendszer generál a visszaélések visszaszorításával, ez lesz a hitel-visszafizetés fedezete.
Berg Tamás, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ osztályvezetője előadásában hangsúlyozta, nagy az ellentmondás a közlekedésfejlesztési igények és a lehetőségek között, hiszen az összesen 9 ezer milliárd forintra tehető igénnyel szemben várhatóan mintegy 1400-1500 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a következő ciklusban.
Három éven belül eltűnnek a jegylyukasztók Budapestről
Kellő érdeklődés mutatkozott a főváros elektronikus jegyrendszerének kiépítésére meghirdetett tender első fordulóján, a beruházás a várakozások szerint nyolc év alatt megtérülhet a növekvő bevételeknek köszönhetően - mondta Nagy Levente, a BKK üzletfejlesztési és ügyfél-kommunikációs igazgatója.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
