A vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit és költségeit több jogszabályváltozás is érintette az elmúlt egy-két évben. A kormányzat láthatóan úgy akarja csökkenteni az adminisztrációs terheket, hogy közben megtisztítja a piacot a káros elemektől – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Ezek a célok azonban néha ellentmondanak egymásnak, így az intézkedések nem mindig érnek célba, máskor pedig kérdéses, hogy a közvetlen haszon felér-e a közvetett hatásokból származó veszteséggel.
Adózási fegyelem
A terhek csökkentését célozta a kisadózók tételes adójának (KATA) a bevezetése, illetve a nagyobb vállalatokat érintő többlépcsős könyvvizsgálati kötelezettség enyhítése. Ezek az intézkedések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: a KATA kétségtelenül egyszerű adminisztrációja ellenére sem vált népszerű adózási formává, a könyvvizsgálati enyhítés pedig ellentétesnek bizonyulhat a szürkegazdaság elleni harccal, és több milliárd forintos bevételkiesést jelenthet az államnak.
A 2012-es lazítás folytatásaként 2014-től 200 millióról 300 millió forintra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség éves minimum-árbevételi határa, a statisztikák azonban azt mutatják: az adózási fegyelem nagyságrendeket romolhat a „kedvezményezett” vállalatok körében.
Ügyeskedéshez vezethet
A módosítással több mint hatezer vállalakozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg, s ezzel több mint 1500 milliárd forintnyi piaci forgalom kerül ki a szigorított ellenőrzés alól. Márpedig az ellenőrzés hiánya a magyar cégeknél gyakran eredményez „ügyeskedést”. Ezt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési „hajlandósága” meglehetősen nagy különbségeket mutat. A 180–200 milliós éves árbevételű, könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek befizetett adója az árbevételhez viszonyítva alig éri el a 0,6 százalékot, míg a 200–220 milliós forgalmi szegmensben az arány több mint tízszeres, 7,6 százalék.
|
| Forrás: Opten |
A hasonló árbevételű cégek eredményességének nagyságrendi különbségét nem igazán lehet természetes okokra visszavezetni. Sokkal valószínűbb, hogy a szigorú könyvvizsgálati felügyelet nélkül egyes cégek hajlamosak esetenként unortodox megoldásokat is alkalmazni adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében – figyelmeztet az Opten igazgatója.
Milliárdokat bukhat az állam
A legegyszerűbb adóügyi összefüggéseket figyelembe véve a 200 milliós limit 300 millió forintra emelése 3-4 milliárd forint bevételkiesést okozhat az államnak. Tágabb összefüggéseket, például a járulékokat és a közvetett szürkegazdasági hatásokat is vizsgálva azonban a lépés ennél két nagyságrenddel nagyobb, 30-40 milliárd forintos bevételtől foszthatja meg az államot.
A statisztika alapján a könyvvizsgálati kötelezettség csökkenti a fizetési nehézségeket, segíti a likviditási egyensúly fenntartását. A könyvvizsgálatra kötelezett cégek 12 százaléka ellen indult végrehajtás 2012-ben, míg a limit alatti cégek esetén ez az arány 14 százalék volt.
A cégeknek sem feltétlenül éri meg a könyvvizsgálat elvetése, könyvvizsgálói támogatással ugyanis a legális adókedvezmények szélesebb körét tudják igénybe venni a vállalatok. A 2012-es beszámolók elemzése alapján a 200–220 milliós árbevételű, könyvvizsgálatra kötelezett szegmens adózás előtti eredményhez viszonyított adója 9 százalék, míg a 180–200 millió forint árbevételű szegmensben ez az arány 10 százalék felett van az Opten statisztikája szerint – a könyvvizsgáló nélküli cégek tehát csak kevesebb számvitelileg is törvényes adókedvezményt tudtak igénybe venni.
2021 óta a felére zsugorodott. 
