A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gabonafélék ára júniusban 7,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos időszakában. A búza és a kukorica ára lényegében stagnált az előző hónapokhoz képest. A zöldségfélék termelőiár-indexe 16,0 százalékkal nőtt június folyamán az előző év azonos időszakához viszonyítva. A júniusban jelentős súllyal megjelenő zöldborsó árnövekedése 14 százalékos, azonban ez az emelkedés a fogyasztói árakban részben csak közvetett módon, a hűtőipari termékeken keresztül érvényesül. Jelentős értékesítés történik friss fogyasztásra ebben az időszakban zöldpaprikából, melynek ára 42,7 százalékos növekedést mutatott.
Idén először nőtt a gyümölcsök ára
A gyümölcsök ára az első öt havi csökkenés után júniusban növekedésbe fordult és 7,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. Ennek oka elsődlegesen a cseresznye és a meggy lakossági piaci árának növekedése, miközben az exportra történő értékesítési ár csökkent. A gyümölcsökön belül a meggyfélék ára 14,1 százalékkal nőtt, az alma ára viszont 11,3 százalékkal elmaradt a tavalyitól.
A vágóállatok termelői ára 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vágósertés ára az átlaghoz képest kiugróan, 20,7 százalékkal növekedett, így a felvásárlási ára kismértékkel a decemberi ár alatt maradt. A vágómarha ára az előző évi 52,9 százalékos növekedés után idén további 1,6 százalékos emelkedést mutatott. A vágócsirke ára két év óta hónapról-hónapra folyamatosan növekedett, így kilónkénti felvásárlási ár a 2010. júniusi 210 forintról 264 forintra nőtt ez év júniusában.
Megállt a tojás árának emelkedése
Júniusban az állati termékek ára, az élő állatok áránál sokkal lassabb ütemben, 4,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek hátterében az áll, hogy a tej felvásárlási árának emelkedése – az elmúlt két év folyamatos növekedését követően – a túltermelés miatt megtorpant, majd három hónap alatt megközelítőleg 10 százalékot esett. Ennek következtében a felvásárlási ár literenként 82 forintra esett vissza. Az étkezési tyúktojás árának növekedése is megállt, és a februári szintre csökkent. Mivel tavaly az ár decemberben hirtelen kezdett el emelkedni, ezért az alacsony év eleji bázishoz viszonyítva így is 39,9 százalékos az árnövekedés.
Az év első felében a mezőgazdasági termelői árak 0,6 százalékkal emelkedtek a tavalyi év első félévéhez viszonyítva. A gabonafélék betakarítása és nagy mennyiségű értékesítése még nem kezdődött el júniusban. Ebben az időszakban az előző évi termés raktárkészleteinek csökkenését lehetett megfigyelni, ezért az év első felében átlagosan 8,1 százalékkal alacsonyabb áron értékesítették a gabonaféléket.
A zöldségféléknél az év első négy hónapjának árcsökkenését a májusi-júniusi árnövekedés követte, ami összességében az év első hat hónapjában hozzávetőlegesen kiegyenlítette egymást, és 0,7 százalékos áremelkedést mutatott. A gyümölcsöknél egy hónappal később történt hasonló fordulat, ami az első félévben összességében 0,4 százalékos csökkenést eredményezett.
Idén 12,5 százalékkal emelkedett az állati termékek termelői ára
Az élő állatok és állati termékek ára – a tavalyi 15,6 százalékos növekedés után – idén további 12,5 százalékos emelkedést mutatott az előző év azonos időszakához mérten. 2012. január–júniusban a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,2 százalékkal nőttek, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 5,5, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 3,0 százalékos növekedéséből tevődött össze.
A tavalyi 39,6 százalékos emelkedést követően a takarmányok ára gyakorlatilag stagnált a 2011. első félévi időszakhoz képest. Az elmúlt időszakok enyhe visszaesését követően a csúcsértéket újra elérte. Ezen belül az egyszerű takarmányok ára 4,4 százalékkal volt alacsonyabb, míg a keveréktakarmányok ára 2,5 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági beruházásokon belül a mezőgazdaságigép-beruházások árának 3,8 százalékos és az épületberuházások árának 1,9 százalékos emelkedése figyelhető meg.
Bod Péter Ákos elemzésében mutat rá, hogy a magyar foglalkoztatási szerkezetben egyáltalán nem kiugró a multinacionális cégeknél dolgozók aránya. 
