Kelet- és nyugatnémetek: nyílik a jövedelmi olló

A statisztikai hivatal a táguló jövedelmi olló okát a nyugati országrészben emelkedő, míg keleten stagnáló jövedelmekben látja.

A wiesbadeni szakértők ötévente készítenek felmérést a jövedelmi viszonyokról. Az adatok tanúsága szerint a nyugati tartományokban 1993 óta folyamatos gyarapodás figyelhető meg. Az akkor kimutatott, családonként 2536 eurós átlagjövedelem öt év múlva 2733, majd 2003-ban 2957 euróra emelkedett.

Ezzel szemben a keleti háztartások bevétele 1993-hoz képest (1733 euró) az első ötéves periódusban nőtt a leglátványosabban: 1998-ban már 2075 euróra rúgott, tehát csaknem 20 százalékkal emelkedett. A következő öt évben lassult a növekedés, ám a 2003-ban feljegyzett 2293 eurós átlagjövedelem így is 10,5 százalékos bővülésnek felel meg. A 2008-ban kimutatott 2292 euró viszont visszalépés az öt évvel korábbihoz képest.

A Süddeutsche Zeitung első pillantásra meglepően szépnek nevezi a statisztikát, amelynek alapján olyan benyomás alakulhat ki, hogy Németországban sokan élveznek viszonylag magas nettó jövedelmet. A kutya ott van elásva - teszi hozzá a müncheni liberális újság -, hogy a kimagasló jövedelmű családok fölfelé "húzzák" az átlagszámokat. Így például az összes háztartás egyötödének havi nettó bevétele nem éri el az 1500 eurót, miközben a családok mintegy negyede havi ötezer eurót meghaladó jövedelemből gazdálkodik.

Ehhez járulnak a családtípusonként eltérő jövedelmi szintek, amelyek különösen az egy főre jutó jövedelem tekintetében szignifikánsak. A gyermekes családok országos átlagban havi 4191 eurós nettó bevétellel rendelkeznek. Mivel egy-egy család átlagos létszáma 3,8 fő, egy személyre lebontva csupán 1103 euró jut. Egészen más a helyzet a szingli háztartásoknál: nekik havi 1726 euró áll a rendelkezésükre. Gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő családjában viszont csupán 845 euró esik egy főre.

MTI